A Szentendrei-sziget a Dunakanyarban található Pest megyében, a Közép-Magyarország régióban. A 30 km hosszú, 2-3 km szélességű Szentendrei-szigetet többhelyen rendszeres kompjárat köti össze a szárazfölddel. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország népi építészetét és a hagyományos népi életmódot utatja be. A Szentendrei-szigetnek négy települése van: Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer és Szigetmonostor.
Szentendre hazánk egyik kiemelt turisztikai vonzerejét jelenti. A Duna partján épült város igazi ékszerdoboz. A történelmi hagyományok és csodás épített környezet mellett most a vízitúrázás is méltó körülményeket kap - a városi csónakház felújításával a hagyományos turizmus mellett a szabadidős lehetőségek is fejlődni fognak. A vízitúra megállóhelyen hajótárolót, eszközbérlést, mosdólehetőséget és sátorhelyeket találnak a vízitúrázók.
Szentendre hazánk egyik kiemelt turisztikai vonzerejét jelenti. A Duna partján épült város igazi ékszerdoboz. A történelmi hagyományok és csodás épített környezet mellett most a vízitúrázás is méltó körülményeket kap - a városi csónakház felújításával a hagyományos turizmus mellett a szabadidős lehetőségek is fejlődni fognak. A vízitúra megállóhelyen hajótárolót, eszközbérlést, mosdólehetőséget és sátorhelyeket találnak a vízitúrázók.
Szentendre hazánk egyik kiemelt turisztikai vonzerejét jelenti. A Duna partján épült város igazi ékszerdoboz. A történelmi hagyományok és csodás épített környezet mellett most a vízitúrázás is méltó körülményeket kap - a városi csónakház felújításával a hagyományos turizmus mellett a szabadidős lehetőségek is fejlődni fognak. A vízitúra megállóhelyen hajótárolót, eszközbérlést, mosdólehetőséget és sátorhelyeket találnak a vízitúrázók.
A Múzeum a XX. századi magyar művészet és a szentendrei festészet kiemelkedő alkotója, Pirk János életmű-gyűjteményének megőrzése és bemutatása céljából alapítottak. A mára már teljesen felújított múzeumépület műemléki környezetbe illő megjelenésével, hangulatos belső kertjével és kovácsoltvas kapujával, mely Pirk Ambrus táj- és kertépítő művész utolsó alkotása, méltó helyszínt biztosít Pirk János kulturális örökségünk részét képező életművét bemutató állandó kiállításának.
A Múzeum a XX. századi magyar művészet és a szentendrei festészet kiemelkedő alkotója, Pirk János életmű-gyűjteményének megőrzése és bemutatása céljából alapítottak. A mára már teljesen felújított múzeumépület műemléki környezetbe illő megjelenésével, hangulatos belső kertjével és kovácsoltvas kapujával, mely Pirk Ambrus táj- és kertépítő művész utolsó alkotása, méltó helyszínt biztosít Pirk János kulturális örökségünk részét képező életművét bemutató állandó kiállításának.
A Múzeum a XX. századi magyar művészet és a szentendrei festészet kiemelkedő alkotója, Pirk János életmű-gyűjteményének megőrzése és bemutatása céljából alapítottak. A mára már teljesen felújított múzeumépület műemléki környezetbe illő megjelenésével, hangulatos belső kertjével és kovácsoltvas kapujával, mely Pirk Ambrus táj- és kertépítő művész utolsó alkotása, méltó helyszínt biztosít Pirk János kulturális örökségünk részét képező életművét bemutató állandó kiállításának.
Budapesttől alig 30 km-re, a Dunakanyar egyik legszebb részén, a Szentendrei-sziget szívében található Pócsmegyer. Ebben a gyönyörű környezetben fekszik a 2016-ban átadott Rendezvényközpont. A zöldövezet, a nagy szabad tér, a nyugalom kiváló helyszínné varázsolja az épületet a különböző rendezvények számára, mint pl. kulturális programok, csapatépítő outdoor és indoor tréningek, nagy létszámú családi napok, esküvők. Mi az, ami megkülönbözteti a Pócsmegyer Rendezvényközpontot, bármely más rendezvény helyszíntől? A válasz a következő! A gyönyörű környezet, nyugalom, szabad tér, friss levegő, pazar kilátás a Pázsit-tóra.
Budapesttől alig 30 km-re, a Dunakanyar egyik legszebb részén, a Szentendrei-sziget szívében található Pócsmegyer. Ebben a gyönyörű környezetben fekszik a 2016-ban átadott Rendezvényközpont. A zöldövezet, a nagy szabad tér, a nyugalom kiváló helyszínné varázsolja az épületet a különböző rendezvények számára, mint pl. kulturális programok, csapatépítő outdoor és indoor tréningek, nagy létszámú családi napok, esküvők. Mi az, ami megkülönbözteti a Pócsmegyer Rendezvényközpontot, bármely más rendezvény helyszíntől? A válasz a következő! A gyönyörű környezet, nyugalom, szabad tér, friss levegő, pazar kilátás a Pázsit-tóra.
Budapesttől alig 30 km-re, a Dunakanyar egyik legszebb részén, a Szentendrei-sziget szívében található Pócsmegyer. Ebben a gyönyörű környezetben fekszik a 2016-ban átadott Rendezvényközpont. A zöldövezet, a nagy szabad tér, a nyugalom kiváló helyszínné varázsolja az épületet a különböző rendezvények számára, mint pl. kulturális programok, csapatépítő outdoor és indoor tréningek, nagy létszámú családi napok, esküvők. Mi az, ami megkülönbözteti a Pócsmegyer Rendezvényközpontot, bármely más rendezvény helyszíntől? A válasz a következő! A gyönyörű környezet, nyugalom, szabad tér, friss levegő, pazar kilátás a Pázsit-tóra.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.