Biharugra

Programok Biharugrán. Hazánk egyik legeldugottabb, ugyanakkor egyik legértékesebb tája a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete. Az ország keleti határa mellett fekszik az Alföld peremén, a Kárpát-medence síkvidékeire egykor oly jellemző, gazdag vízi világ egyik utolsó hírmondójaként. Az itt fennmaradt erdők, mocsarak, halastavak és szikes puszták egyedülálló növény- és állatvilágnak adnak otthont. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett Bihari Madárvárta a legnagyobb férőhelyű szálláshely a térségben, fekvésénél fogva jó kiindulási pont a Bihari Sárrét felfedezéséhez a határ mindkét oldalán.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.

A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.