
Az Avasi Arborétum Miskolc városában, annak csaknem a mértani középpontjában, az Avas-hegy dél-keleti lejtőjén helyezkedik el. Fekvését tekintve enyhén lejtős a terület, napfényben gazdag kitettségű. Talaja enyhén savanyú, agyagos vályogtalaj típus, ami rendívül kedvez az ide telepített növényfajoknak.
Az Avasi Arborétum Miskolc városában, annak csaknem a mértani középpontjában, az Avas-hegy dél-keleti lejtőjén helyezkedik el. Fekvését tekintve enyhén lejtős a terület, napfényben gazdag kitettségű. Talaja enyhén savanyú, agyagos vályogtalaj típus, ami rendívül kedvez az ide telepített növényfajoknak.

Az Avasi Arborétum Miskolc városában, annak csaknem a mértani középpontjában, az Avas-hegy dél-keleti lejtőjén helyezkedik el. Fekvését tekintve enyhén lejtős a terület, napfényben gazdag kitettségű. Talaja enyhén savanyú, agyagos vályogtalaj típus, ami rendívül kedvez az ide telepített növényfajoknak.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.

Tiszalök leginkább a Tiszalöki Vízlépcsőről és a vízlépcsőre épült vízerőműről híres. Az erőmű szomszédságában parkerdő található. A parkerdő tulajdonképpen egy hatalmas arborétum. Területe 31 hektár. Az arborétumban több száz különböző növényfajta található, növényei közül nem egy botanikai ritkaság. Az arborétumot a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alakította ki.
Tiszalök leginkább a Tiszalöki Vízlépcsőről és a vízlépcsőre épült vízerőműről híres. Az erőmű szomszédságában parkerdő található. A parkerdő tulajdonképpen egy hatalmas arborétum. Területe 31 hektár. Az arborétumban több száz különböző növényfajta található, növényei közül nem egy botanikai ritkaság. Az arborétumot a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alakította ki.

Tiszalök leginkább a Tiszalöki Vízlépcsőről és a vízlépcsőre épült vízerőműről híres. Az erőmű szomszédságában parkerdő található. A parkerdő tulajdonképpen egy hatalmas arborétum. Területe 31 hektár. Az arborétumban több száz különböző növényfajta található, növényei közül nem egy botanikai ritkaság. Az arborétumot a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alakította ki.

Alcsúti Arborétum séták az egykori főhercegi parkban. Az arborétum növénygyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál, hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott példányok is megtalálhatóak. Parkunk egész évben kikapcsolódást nyújt a természet kedvelőinek, családoknak és kirándulni vágyóknak.
Alcsúti Arborétum séták az egykori főhercegi parkban. Az arborétum növénygyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál, hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott példányok is megtalálhatóak. Parkunk egész évben kikapcsolódást nyújt a természet kedvelőinek, családoknak és kirándulni vágyóknak.

Alcsúti Arborétum séták az egykori főhercegi parkban. Az arborétum növénygyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál, hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott példányok is megtalálhatóak. Parkunk egész évben kikapcsolódást nyújt a természet kedvelőinek, családoknak és kirándulni vágyóknak.

A Vácrátóti Botanikus Kert az ország legnagyobb, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjteménye, nevezhetnénk élő növények múzeumának. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. A fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató várja a vendégeket.
A Vácrátóti Botanikus Kert az ország legnagyobb, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjteménye, nevezhetnénk élő növények múzeumának. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. A fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató várja a vendégeket.

A Vácrátóti Botanikus Kert az ország legnagyobb, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjteménye, nevezhetnénk élő növények múzeumának. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. A fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató várja a vendégeket.

Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.

Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.

A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki. Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították. A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültetettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak. A 46 hektáros arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 km-re található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől kijelölt turistaúton közelíthető meg.
A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki. Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították. A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültetettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak. A 46 hektáros arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 km-re található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől kijelölt turistaúton közelíthető meg.

A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki. Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították. A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültetettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak. A 46 hektáros arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 km-re található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől kijelölt turistaúton közelíthető meg.

A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája.
A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája.

A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája.