A Tuzson János Botanikus Kert a gyönyörű Sóstói erdő szomszédságában, a Nyíregyházi Főiskola Karainak ölelésében található.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.
A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.
A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
Csácsbozsoki Arborétum Zalaegerszeg keleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól körülbelül 4 kilométerre található 83 hektáros védett terület, melyen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaja megtalálható. Domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A laposabb részeken mocsártölgyek, mocsárciprusok találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.
