A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Sok-sok program várja a gyermekeket! Gyermekprogramok, kézműves foglalkozások, gyermekszínház, előadások, szórakoztató műsorok és számos izgalmas, élménydús, játékos program várja a kicsiket-nagyokat a Millenárison. Egész évben érdemes ide ellátogatni gyerekekkel, családdal, baráti társaságokkal egyaránt garantált a színes programválaszték a népszerű budapesti közösségi és rendezvényhelyszínen.
Sok-sok program várja a gyermekeket! Gyermekprogramok, kézműves foglalkozások, gyermekszínház, előadások, szórakoztató műsorok és számos izgalmas, élménydús, játékos program várja a kicsiket-nagyokat a Millenárison. Egész évben érdemes ide ellátogatni gyerekekkel, családdal, baráti társaságokkal egyaránt garantált a színes programválaszték a népszerű budapesti közösségi és rendezvényhelyszínen.
Sok-sok program várja a gyermekeket! Gyermekprogramok, kézműves foglalkozások, gyermekszínház, előadások, szórakoztató műsorok és számos izgalmas, élménydús, játékos program várja a kicsiket-nagyokat a Millenárison. Egész évben érdemes ide ellátogatni gyerekekkel, családdal, baráti társaságokkal egyaránt garantált a színes programválaszték a népszerű budapesti közösségi és rendezvényhelyszínen.
Baráti Kristóf a `Lady Harmsworth` nevet viselő, 1703-ban készített Stradivari mesterhangszeren játszik, a chicagói Stradivari Society jóvoltából. Budapesten született, de gyermekkorának jelentős részét Venezuelában töltötte. Öt évesen kezdett hegedülni és nyolc évesen mar szólistaként szerepelt Venezuela vezető zenekaraival. Tanulmányait fiatal tizenévesként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Különleges Tehetségek Osztályán folytatja, Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós tanitványaként. Baráti Kristóf több, az utóbbi években szerzett díjjal is büszkélkedhet, 2010 októberében megnyerte a moszkvai VI. Nemzetközi Paganini Hegedűversenyt, mely a világ egyik legrangosabb hegedűversenyének számít. `Baráti Kristóf nem csak generációjának, de több generációnak is legtehetségesebb hegedűművésze. Igazi szólista!` Ida Haendel.
Baráti Kristóf a `Lady Harmsworth` nevet viselő, 1703-ban készített Stradivari mesterhangszeren játszik, a chicagói Stradivari Society jóvoltából. Budapesten született, de gyermekkorának jelentős részét Venezuelában töltötte. Öt évesen kezdett hegedülni és nyolc évesen mar szólistaként szerepelt Venezuela vezető zenekaraival. Tanulmányait fiatal tizenévesként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Különleges Tehetségek Osztályán folytatja, Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós tanitványaként. Baráti Kristóf több, az utóbbi években szerzett díjjal is büszkélkedhet, 2010 októberében megnyerte a moszkvai VI. Nemzetközi Paganini Hegedűversenyt, mely a világ egyik legrangosabb hegedűversenyének számít. `Baráti Kristóf nem csak generációjának, de több generációnak is legtehetségesebb hegedűművésze. Igazi szólista!` Ida Haendel.
Baráti Kristóf a `Lady Harmsworth` nevet viselő, 1703-ban készített Stradivari mesterhangszeren játszik, a chicagói Stradivari Society jóvoltából. Budapesten született, de gyermekkorának jelentős részét Venezuelában töltötte. Öt évesen kezdett hegedülni és nyolc évesen mar szólistaként szerepelt Venezuela vezető zenekaraival. Tanulmányait fiatal tizenévesként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Különleges Tehetségek Osztályán folytatja, Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós tanitványaként. Baráti Kristóf több, az utóbbi években szerzett díjjal is büszkélkedhet, 2010 októberében megnyerte a moszkvai VI. Nemzetközi Paganini Hegedűversenyt, mely a világ egyik legrangosabb hegedűversenyének számít. `Baráti Kristóf nem csak generációjának, de több generációnak is legtehetségesebb hegedűművésze. Igazi szólista!` Ida Haendel.