A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény Róth Miksa és műhelyének munkásságához kapcsolódó tárgyakat és alkotásokat, valamint családjának hagyatékát, személyes relikviáit gyűjti, gondozza és közzéteszi.
Bazsiban található Simon István költő Emlékháza, mely állandó kiállítással tiszteleg a költő emléke előtt. Az irodalomtörténeti kiállítás felidézi Simon István alakját és költészetét, megjelenítve a környezetét, mely gyermek- és ifjúkorában körülvette.
Debrecenben, a Kossuth u. 35. szám alatt lévő Dóczy Gimnázium főbejáratától jobbra található egy kapu, mely a gimnázium udvarára vezet, ahol a Szabó Magda Emlékház épülete található. Az irodalmi emlékház 2017 óta működik az írónő egykori iskolájának, a Dóczi Leánynevelő Intézetnek az udvarán.
Szűcs Sándor néprajzkutató, író, etnográfus Biharnagybajomban született, kunsági származású kisnemesi családban. Több száz cikke, önálló tanulmánya jelent meg. Igazi elismerést A régi Sárrét világa címmel megjelent munkája hozott neki.
Az emlékkiállítás a színésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll.
A Tompa Mihály emlékházat 1963-ban a Tompa Mihály emlékbizottság nevében működő múzeumbaráti köre hozta létre. Az emlékházzá átalakított káplánlakás a költő egykori alkotó műhelye volt. Tompa Mihály Emlékház `Összezúzott lant` című állandó kiállítása nagy élményt nyújt az idelátogatónak.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
Ercsi kulturális életének sajátos jelleget ad Eötvös József emlékének ápolása. A település az Emlékház kiállításával, és a kétévente megrendezett Eötvös-napok rendezvényeivel tiszteleg emlékének. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
