
A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.
A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.

A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.

A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.

A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.

A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás a legnagyobb korabeli hiteles helyszínen mutatja be lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor legtermékenyebb korszakát. Petőfi Sándor 112 verset, két drámát (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regényt (A hóhér kötele) is írt Szalkszentmártonban. A hazai bemutatóhelyek közül itt tekinthető meg a legtöbb olyan relikvia, műtárgy, amelyet Petőfi Sándor, illetve a szülei használtak.
A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás a legnagyobb korabeli hiteles helyszínen mutatja be lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor legtermékenyebb korszakát. Petőfi Sándor 112 verset, két drámát (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regényt (A hóhér kötele) is írt Szalkszentmártonban. A hazai bemutatóhelyek közül itt tekinthető meg a legtöbb olyan relikvia, műtárgy, amelyet Petőfi Sándor, illetve a szülei használtak.

A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás a legnagyobb korabeli hiteles helyszínen mutatja be lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor legtermékenyebb korszakát. Petőfi Sándor 112 verset, két drámát (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regényt (A hóhér kötele) is írt Szalkszentmártonban. A hazai bemutatóhelyek közül itt tekinthető meg a legtöbb olyan relikvia, műtárgy, amelyet Petőfi Sándor, illetve a szülei használtak.

Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.
Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.

Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.