Gyalogtúra

A Tisza-tó nyújtotta csodálatos természeti adottságok és a Tisza Balneum Hotel kiváló úti cél egy kellemes aktív wellness pihenéshez. Az Óhalászi labirintus csónakos-gyalogos túrái kilátók érintésével egyénileg foglalhatóak a tiszaörvényi Szabics Kikötőben. Wellness szállodánk pedig tökéletes kikapcsolódást nyújt a túrák után.

Ismerd meg a Ság hegy egy másik oldalát is! A celldömölki Kemenes Vulkán Park szervezésében botanikai túrán lehet részt venni előzetes bejelentkezéssel.

TiszaörvényTiszavirág Ártéri Sétaút - gyalogtúra egész évben a Tisza-tavi tanösvényen. Az 1500 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerűek. Ezeket különösen a fotósok és a csónakos barangolók veszik szívesen birtokukba hosszabb-rövidebb időre. A tiszaörvényi Szabics Kikötőből, a belépőjegy megváltása után, egy rövid csónakázással érhető el. A Sétaút egész évben látogatható.

A vaskúti halmokról újkori forrásokban első nyomot az ún. II. József-féle katonai felmérésben találunk. Az 1783-ban készült térképlap feltünteti a halmokat Vaskút községtől délre. Az északi csoportban 6 halmot, míg a déliben – a vár körül – kilencet.

A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak.

A tanösvény a Böddi-szék élővilágát mutatja be. A szikes tó a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági Tavak területének délnyugati tagja, a Ramsari-egyezmény által védett, ex-lege védett szikes tó és a Natura 2000 hálózatba tartozó terület.

Kiskunmajsa határában található a tartós szegfű egyik élőhelye, a bodoglári homokbuckák területe. A fokozottan védett tartós szegfű hazánk bennszülött növényfaja, amely kizárólag a Duna-Tisza közén fordul elő. Egyik legnagyobb állománya Bodoglár térségében található.

A Csárda-halom az egyik jelentős Duna-völgyi ér, a Nagy-ér mellett húzódó természetes dombhát magasításával keletkezett. Egyike volt azon kevés helynek, melyen a környékbeliek a rendszeres dunai árvizek levonulását végigkísérhették.

A Fejeték-mocsár a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. Az 1992-ben 25 hektár kiterjedésben védetté nyilvánított, ma közel 34 hektárra bővült Fejetéki-mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.

A tanösvény a Turjánvidék láp- és mocsárvilágát, az ember tájformáló szerepét és a terület növényritkaságait mutatja be a látogatónak.