Helytörténet
Néprajz
Képzőművészet
Művészet
Egyház
Magángyűjtemény
Régészet
Iparművészet
Mezőgazdaság
Helyismereti gyűjtemény
Muzeális gyűjtemény
Muzeális kiállítóhely
Egyházi gyűjtemény
Természettudomány
Muzeális
Numizmatika
Érem
Művészeti gyűjtemény
Könyv
Bútor
Levéltár
Grafika
Gyártörténet
Hadtörténet
Fegyver
Fotótár
Borászat
Adattár
Hagyaték
Rádió
Kincstár
Régiség
Ásvány
Népi iparművészet
Kerámia
Gyógyszerészet
Iskolatörténet
Történeti
Ásványgyűjtemény
Fotó
Méhészeti
Nicolas Schöffer Gyűjtemény
Ortodox
Trófea
Gyűszű
Ásványvíz
Textilipar
Hangszer
Vasút
Tengerészet

A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.
A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.

A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.
A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.

A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.

A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.

A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.

A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.
A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.

A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.
A Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.
A Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.
A Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.

Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel. A nemzeti park igazgatóság a falu határában alakította ki a Salföldi Majort 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és őshonos magyar háziállatfajtákat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidrán fajtát mutatja be.
Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel. A nemzeti park igazgatóság a falu határában alakította ki a Salföldi Majort 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és őshonos magyar háziállatfajtákat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidrán fajtát mutatja be.

Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel. A nemzeti park igazgatóság a falu határában alakította ki a Salföldi Majort 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és őshonos magyar háziállatfajtákat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidrán fajtát mutatja be.