Gyűjtemény

A 200 éves hartai bútorfestő hagyomány kék alapon színes, jellegzetes motívuma a kosárba vagy kehelybe állított virágcsokor, melyet szivárványkoszorú fog össze. Termékein a „Magyar Kézműves Remek” címet kapták. Alkotásaink, bútoraink és ajándéktárgyaink a saját műhelyünkben készülnek a kezdéstől a befejező munkafolyamatig.

A tájház épülete tipikus alföldi parasztház, mely 1967 óta kiállítóhely. Tulajdonosa és fenntartója a helyi települési és a német önkormányzat. A modernizálódott falu közepén, a protestáns templomok utcájában áll.

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.

A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.

A 19. század eleji, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként is ismerik városunkban. A műemlék épületben 1977 óta működik a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, s tartja rendezvényeit a Balassagyarmati Honismereti Kör. Állandó kiállításon mutatjuk be Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait, valamint a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét.

A város központjában egy régi polgári épületben működik a Fodor Manó Helytörténeti Egyesület Battonyán. Itt alakították ki a több teremből álló állandó és időszaki kiállítást, amely méltó emléket állít a város múltjának. A helytörténeti gyűjtemény a lakosság által adományozott, illetve tőlük kölcsönkapott tárgyakból áll, így azt a helyi polgárok is magukénak érzik és szívesen látogatják. A kiállításokat nemcsak helybeliek, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók, illetve több alkalommal külföldi vendégek is megtekintették.

A nevezetes helytörténeti gyűjteményt Huley Alfréd evangélikus lelkész alapította. emlékére a tájház falán 2006. augusztus 19-én emléktábla került elhelyezésre.

A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.

A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.

Kalaznón a régi postaépület három kicsi helyiségében nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás. A kiállítás történeti anyaga tizenöt nagyméretű szöveges, képes tablón látható, amiken három hányatott sorsú népcsoport történetét mutatjuk be. A tablók környezetében a Gyűjtemény 180 leltározott műtárgya -viseletek, bútorok és más használati tárgyak- segítségével német, székely, illetve felvidéki szobasarkot rendeztünk be, hogy ízelítőt adjunk e népcsoportok egykori életviteléből is.