A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
Kalaznón a régi postaépület három kicsi helyiségében nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás. A kiállítás történeti anyaga tizenöt nagyméretű szöveges, képes tablón látható, amiken három hányatott sorsú népcsoport történetét mutatjuk be. A tablók környezetében a Gyűjtemény 180 leltározott műtárgya -viseletek, bútorok és más használati tárgyak- segítségével német, székely, illetve felvidéki szobasarkot rendeztünk be, hogy ízelítőt adjunk e népcsoportok egykori életviteléből is.
Kalaznón a régi postaépület három kicsi helyiségében nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás. A kiállítás történeti anyaga tizenöt nagyméretű szöveges, képes tablón látható, amiken három hányatott sorsú népcsoport történetét mutatjuk be. A tablók környezetében a Gyűjtemény 180 leltározott műtárgya -viseletek, bútorok és más használati tárgyak- segítségével német, székely, illetve felvidéki szobasarkot rendeztünk be, hogy ízelítőt adjunk e népcsoportok egykori életviteléből is.
Kalaznón a régi postaépület három kicsi helyiségében nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás. A kiállítás történeti anyaga tizenöt nagyméretű szöveges, képes tablón látható, amiken három hányatott sorsú népcsoport történetét mutatjuk be. A tablók környezetében a Gyűjtemény 180 leltározott műtárgya -viseletek, bútorok és más használati tárgyak- segítségével német, székely, illetve felvidéki szobasarkot rendeztünk be, hogy ízelítőt adjunk e népcsoportok egykori életviteléből is.
Heves megye második legnagyobbnak tartott régészeti gyűjteménye a település és közvetlen környéke leletanyagát mutatja be. A több mint 1700 régészeti lelet a település határából származik.
A régen `Kutyaszorítónak` nevezett településrészen található a tájházunk. A múlt század közepén épült zsellérházban a századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik. A bemutatott korra utal a régi házszám, a 101 is. Az épület régi tömésfalakkal, nádtetővel, nyitott kéménnyel. A konyha és a szoba régi bútorokkal van berendezve. A felújításkor arra törekedtek, hogy a konyhai kemence sütésre, a szobai rakott tűzhely fűtésre, bemutatókra alkalmas legyen.
A régen `Kutyaszorítónak` nevezett településrészen található a tájházunk. A múlt század közepén épült zsellérházban a századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik. A bemutatott korra utal a régi házszám, a 101 is. Az épület régi tömésfalakkal, nádtetővel, nyitott kéménnyel. A konyha és a szoba régi bútorokkal van berendezve. A felújításkor arra törekedtek, hogy a konyhai kemence sütésre, a szobai rakott tűzhely fűtésre, bemutatókra alkalmas legyen.
A régen `Kutyaszorítónak` nevezett településrészen található a tájházunk. A múlt század közepén épült zsellérházban a századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik. A bemutatott korra utal a régi házszám, a 101 is. Az épület régi tömésfalakkal, nádtetővel, nyitott kéménnyel. A konyha és a szoba régi bútorokkal van berendezve. A felújításkor arra törekedtek, hogy a konyhai kemence sütésre, a szobai rakott tűzhely fűtésre, bemutatókra alkalmas legyen.
A múzeum fontos kulturális intézmény a városba látogatók számára. Ez a kulturális intézmény egy helyen, több témában, kulturáltan, figyelmet keltően mutatja be a város múltját, az itt élő emberek életmódját, szokásait, hitbéli jellegzetességeit.
A gyűjtemény gazdag néprajzi és levéltári anyagát folyamatosan bővítettük. Bútorok, a konyha eszközei, textilek, a gazdálkodók szerszámai - valamint a régi közösségi irattár egy része, családi és magánokiratok a XX. sz. első évtizedeiből kerültek a község polgárainak ajándékaként hozzájuk.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
1993-ban felavatott Helytörténeti gyűjteményben megelevenedik a múlt. Kiállításának anyaga lelkes helyiek gyűjtése, akik sok társadalmi munkával tették rendbe az egykori iskola épületét. Az egyik szobában mezőgazdasági eszközök láthatóak. Az egykori „tiszta szobában” nagyon sok textillel, népviseleti ruhadarabokkal és szentképekkel nyűgözik le az ide betérőket. A konyha berendezése a múlt század harmincas éveinek hangulatát idézi. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható!
1993-ban felavatott Helytörténeti gyűjteményben megelevenedik a múlt. Kiállításának anyaga lelkes helyiek gyűjtése, akik sok társadalmi munkával tették rendbe az egykori iskola épületét. Az egyik szobában mezőgazdasági eszközök láthatóak. Az egykori „tiszta szobában” nagyon sok textillel, népviseleti ruhadarabokkal és szentképekkel nyűgözik le az ide betérőket. A konyha berendezése a múlt század harmincas éveinek hangulatát idézi. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható!
1993-ban felavatott Helytörténeti gyűjteményben megelevenedik a múlt. Kiállításának anyaga lelkes helyiek gyűjtése, akik sok társadalmi munkával tették rendbe az egykori iskola épületét. Az egyik szobában mezőgazdasági eszközök láthatóak. Az egykori „tiszta szobában” nagyon sok textillel, népviseleti ruhadarabokkal és szentképekkel nyűgözik le az ide betérőket. A konyha berendezése a múlt század harmincas éveinek hangulatát idézi. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható!
A kiállítás elsősorban Pomáz település helytörténetéről és sokszínűségéről az itteni emberek életéről szól, az ókortól a 20. század elejéig, melyet nagyrészt a német valamint a szerb nemzetiségtől kapott bútorok, eszközök, ruhák, valamint török kori és pomázi lakosságtól kapott egyéb tárgyak és elkészített szöveges tablók segítségével mutatunk be. A gyűjtemény a Kossuth Lajos utca 48-szám alatti épületben tekinthető meg, mely épületet a közelmúltban Pomáz Város Önkormányzata gondosan felújította. A felújítás 2016 év végén kezdődött, melyek során a bútorok nagyobb részét restaurálták.
A kiállítás elsősorban Pomáz település helytörténetéről és sokszínűségéről az itteni emberek életéről szól, az ókortól a 20. század elejéig, melyet nagyrészt a német valamint a szerb nemzetiségtől kapott bútorok, eszközök, ruhák, valamint török kori és pomázi lakosságtól kapott egyéb tárgyak és elkészített szöveges tablók segítségével mutatunk be. A gyűjtemény a Kossuth Lajos utca 48-szám alatti épületben tekinthető meg, mely épületet a közelmúltban Pomáz Város Önkormányzata gondosan felújította. A felújítás 2016 év végén kezdődött, melyek során a bútorok nagyobb részét restaurálták.
A kiállítás elsősorban Pomáz település helytörténetéről és sokszínűségéről az itteni emberek életéről szól, az ókortól a 20. század elejéig, melyet nagyrészt a német valamint a szerb nemzetiségtől kapott bútorok, eszközök, ruhák, valamint török kori és pomázi lakosságtól kapott egyéb tárgyak és elkészített szöveges tablók segítségével mutatunk be. A gyűjtemény a Kossuth Lajos utca 48-szám alatti épületben tekinthető meg, mely épületet a közelmúltban Pomáz Város Önkormányzata gondosan felújította. A felújítás 2016 év végén kezdődött, melyek során a bútorok nagyobb részét restaurálták.
