A Gózon Imre Helytörténeti Gyűjtemény. Gózon Imre Szentgyörgyvölgyön volt tanító, jelentős szerepet vállalt Nyugat-Magyarország műemlékeinek megismerésében, felkutatásában, nevéhez fűződik a veleméri román kori templom felfedezése.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
A tájház épülete tipikus alföldi parasztház, mely 1967 óta kiállítóhely. Tulajdonosa és fenntartója a helyi települési és a német önkormányzat. A modernizálódott falu közepén, a protestáns templomok utcájában áll.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A 19. század eleji, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként is ismerik városunkban. A műemlék épületben 1977 óta működik a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, s tartja rendezvényeit a Balassagyarmati Honismereti Kör. Állandó kiállításon mutatjuk be Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait, valamint a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét.
A 19. század eleji, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként is ismerik városunkban. A műemlék épületben 1977 óta működik a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, s tartja rendezvényeit a Balassagyarmati Honismereti Kör. Állandó kiállításon mutatjuk be Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait, valamint a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét.
A 19. század eleji, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként is ismerik városunkban. A műemlék épületben 1977 óta működik a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, s tartja rendezvényeit a Balassagyarmati Honismereti Kör. Állandó kiállításon mutatjuk be Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait, valamint a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét.
A város központjában egy régi polgári épületben működik a Fodor Manó Helytörténeti Egyesület Battonyán. Itt alakították ki a több teremből álló állandó és időszaki kiállítást, amely méltó emléket állít a város múltjának. A helytörténeti gyűjtemény a lakosság által adományozott, illetve tőlük kölcsönkapott tárgyakból áll, így azt a helyi polgárok is magukénak érzik és szívesen látogatják. A kiállításokat nemcsak helybeliek, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók, illetve több alkalommal külföldi vendégek is megtekintették.
A város központjában egy régi polgári épületben működik a Fodor Manó Helytörténeti Egyesület Battonyán. Itt alakították ki a több teremből álló állandó és időszaki kiállítást, amely méltó emléket állít a város múltjának. A helytörténeti gyűjtemény a lakosság által adományozott, illetve tőlük kölcsönkapott tárgyakból áll, így azt a helyi polgárok is magukénak érzik és szívesen látogatják. A kiállításokat nemcsak helybeliek, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók, illetve több alkalommal külföldi vendégek is megtekintették.
A város központjában egy régi polgári épületben működik a Fodor Manó Helytörténeti Egyesület Battonyán. Itt alakították ki a több teremből álló állandó és időszaki kiállítást, amely méltó emléket állít a város múltjának. A helytörténeti gyűjtemény a lakosság által adományozott, illetve tőlük kölcsönkapott tárgyakból áll, így azt a helyi polgárok is magukénak érzik és szívesen látogatják. A kiállításokat nemcsak helybeliek, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók, illetve több alkalommal külföldi vendégek is megtekintették.
A nevezetes helytörténeti gyűjteményt Huley Alfréd evangélikus lelkész alapította. emlékére a tájház falán 2006. augusztus 19-én emléktábla került elhelyezésre.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
