Író

A Kassák Múzeum a magyar avantgárd sokoldalú és kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887 – 1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett a múzeum kiállításokat rendez, konferenciákat és előadásokat szervez, tudományos kutatásokban vesz részt, valamint múzeumpedagógiai programot működtet. Célja, hogy e feladatok magas szintű ellátásával a régióban zajló Kassák kutatások számon tartott helyszínévé és a nemzetközi avantgárd és modernizmus-kutatás szereplőjévé lépjen elő.

Az intézet Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát gondozza, az író emlékét és szellemi örökségét ápolja, műveit publikálja. A Kertész Imre Intézet a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Pilinkszky János, Petri György hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli. Rendszeres nyilvános kulturális és oktatási programokkal bővíti tevékenységét.

A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.

1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.

Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.

Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.

Apostag egyik nagy jelentőségű látványossága az Europa Nostra – díjas zsinagóga. Ma faluház, melynek volt téli imatermében rendezték be a Nagy Lajos emlékkiállítást, a falu híres írójának emlékére. A tényirodalom hívei, szülőföldjének népe, a következetes meg nem alkuvó, humanista írót, a valóság fantasztikus ábrázolóját tisztelik Nagy Lajosban. A kiállítás látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges!

Debrecenben, a Kossuth u. 35. szám alatt lévő Dóczy Gimnázium főbejáratától jobbra található egy kapu, mely a gimnázium udvarára vezet, ahol a Szabó Magda Emlékház épülete található. Az irodalmi emlékház 2017 óta működik az írónő egykori iskolájának, a Dóczi Leánynevelő Intézetnek az udvarán.

A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.