Szent Efrém Férfikar
Glatz Oszkár festő (1872-1958)
Borász
Eötvös Károly (1842-1916) politikus, ügyvéd, író, publicista
Sissi
Betyár
Harlem Globetrotters
Balatonfüred
Zongoraművész
Hegedűművész
Védőszent
Költő
Mesterszakács
DJ
Tudós
Orgonaművész
Orvos
Festő
Pszichológus
Edző
Zenész
Humorista
Zenekar
Táncegyüttes
Mesemondó
Előadóművész
Fuvolaművész
Stand Up Comedy
Táncművész
Színésznő
Gitárművész
Karmester
Zoológus
Képzőművész
Operaénekes
II. Rákóczi Ferenc
Muvész
Dzsessz-gitáros
Suzy
Nádor
Bárdos Lajos
Művész
Király
Állat
Labdarúgó
Operatőr
Népdalénekes
Énekes
Feleség
Színész
Kiemelt partner

A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.
A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.

A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.

Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.

Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.

Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túlsugárzik a város határain. Kiállításai hosszú sorában különleges, ma már művészettörténeti jelentősége van Csontváry Kosztka Tivadar első reprezentatív gyűjteményes kiállításának (1963).
Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túlsugárzik a város határain. Kiállításai hosszú sorában különleges, ma már művészettörténeti jelentősége van Csontváry Kosztka Tivadar első reprezentatív gyűjteményes kiállításának (1963).

Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túlsugárzik a város határain. Kiállításai hosszú sorában különleges, ma már művészettörténeti jelentősége van Csontváry Kosztka Tivadar első reprezentatív gyűjteményes kiállításának (1963).

A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.
A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.

A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.

A huszadik századi magyar festészet történetének sugárzó remekműveket alkotó nagy egyénisége volt Egry József. Badacsony központjában, közel a Balaton parthoz, az Egry sétányon található Egry József festőnek és családjának egykor otthont adó villaépület, mely 1973 óta múzeumként fogadja a látogatókat. Badacsonyi átalakított és kibővített műtermes lakóházában gazdag válogatást láthatunk fő műveiből, de jelzésszerűen egész életútjával megismerkedhetünk.
A huszadik századi magyar festészet történetének sugárzó remekműveket alkotó nagy egyénisége volt Egry József. Badacsony központjában, közel a Balaton parthoz, az Egry sétányon található Egry József festőnek és családjának egykor otthont adó villaépület, mely 1973 óta múzeumként fogadja a látogatókat. Badacsonyi átalakított és kibővített műtermes lakóházában gazdag válogatást láthatunk fő műveiből, de jelzésszerűen egész életútjával megismerkedhetünk.

A huszadik századi magyar festészet történetének sugárzó remekműveket alkotó nagy egyénisége volt Egry József. Badacsony központjában, közel a Balaton parthoz, az Egry sétányon található Egry József festőnek és családjának egykor otthont adó villaépület, mely 1973 óta múzeumként fogadja a látogatókat. Badacsonyi átalakított és kibővített műtermes lakóházában gazdag válogatást láthatunk fő műveiből, de jelzésszerűen egész életútjával megismerkedhetünk.