Turizmus Program
Turizmus Program

Csók István Képtár

8000 Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.

Tudomány Fesztivál

Rakonczay Gábor életrajzi show

Rumkóstolók

Pünkösd Siófokon

Kispesti Városünnep

Kézművesek Hónapja

János Pál pápa élete

Balatoni pünkösdi szezonnyitó hétvége Siófokon
Kispesti Városünnep Budapesten
Kalandok a világ körül Rakonczay Gáborral - Látványos show előadás
Szabadtéri Színházi fesztiválélmény Veresegyházon 2026-ban
Totus Tuus – kiállítás Szent II. János Pál pápa életéről és történelemre gyakorolt hatásáról
Természetközeli élményprogramok a Veresegyházi Medveotthonban
Balatoni pünkösdi szezonnyitó hétvége Siófokon
Kispesti Városünnep Budapesten
Kalandok a világ körül Rakonczay Gáborral - Látványos show előadás
Szabadtéri Színházi fesztiválélmény Veresegyházon 2026-ban
Totus Tuus – kiállítás Szent II. János Pál pápa életéről és történelemre gyakorolt hatásáról
Természetközeli élményprogramok a Veresegyházi Medveotthonban

Csók István Képtár

8000 Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.

Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túlsugárzik a város határain. Kiállításai hosszú sorában különleges, ma már művészettörténeti jelentősége van Csontváry Kosztka Tivadar első reprezentatív gyűjteményes kiállításának (1963).

Kapcsolódó információk

A Csók Képtár története

Aba-Novák Vilmos Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóját a párizsi világkiállításon a zsűri Grand Prix-vel jutalmazta. Talán ennek is köszönhető, hogy a Székesfehérvár központjában megépíteni tervezett Horthy Miklós Kultúrház (a mai Csók István Képtár és a Vörösmarty Mihály Könyvtár) épületének nagytermét a pannók méretéhez igazították. Amikor az épület 1945-ben elkészült, ezek már nem kerülhettek tervezett helyükre. A pannókat 2001. augusztus 20-ára újították fel.

A múzeum kérésére a Városi Tanács 1954 áprilisában múzeumi célra átengedte az évek óta kihasználatlanul álló városi kultúrházat. Az épület előcsarnoka és a két emeleti nagy terme megfelelőnek tűnt a kiállítások számára. A képtárat 1955. március 27-én nyitották meg, nevét a 20. századi magyar festészet jelentős alakjáról, a Fejér megyei születésű Csók Istvánról kapta. A megnyitón az akkor 90 éves idős mester is megjelent. Az első kiállítás – a Szépművészeti Múzeum rendezésében – a magyar festészet történetét mutatta be a 19. század elejétől az 1950-es évekig.

A 20. század magyar művészetét mintegy három évtizeden át tartó sorozatban mutatta be a képtár (a sorozat kiállításai többek között: A századforduló művészete, 1965; A Nyolcak és Aktivisták köre, 1965; Magyar szobrászat 1920–1945, 1966; Szentendrei művészet, 1969; Az Európai Iskola, 1973; Az ötvenes évek, 1981; A kibontakozás évei 1960 körül, 1983; Régi és új avantgárd 1967–1975, 1987; Mi „kelet-franciák” – Magyar művészet 1981–1989, 1993; Művek és magatartás 1990–1996, 1996).

Nagyszabásúak és nagyhatásúak voltak a kortárs művészetet, annak legfőbb törekvéseit, képviselőit bemutató tárlatok is. Egyik emlékezetes kiállítás volt, amikor 1974-ben Schaár Erzsébet a képtár emeleti helyiségeire komponálta Utca című, egész életművét összefoglaló nagyplasztikai alkotását. A kiállítást Pilinszky János külön az alkalomra írt verseivel vezette be. A magyar művészettörténet számos kiemelkedő képzőművészének rendezték itt meg országos jelentőségű emlékkiállítását (pl. Erdély Miklós).

A képzőművészeti kiállítások mellett a Képtár kiemelkedő néprajzi (A népművészet évszázadai című sorozatban: Festett táblák 1526–1825, 1969; Képek és szobrok, 1970; Népi építkezés, 1972), régészeti-történeti (Mátyás király kincsei, 1964; Antik művészet, 1975; Alba Regia liberata, 1988; Vallások és kultuszok Pannóniában, 1996), régészeti (Aquileia-Aquincum-Gorsium, 1995; Basilica Grandis et Famosa, 2000) és kultúrtörténeti (A bűvös tükör, 1993) kiállításoknak is helyet adott.

A Csók István Képtár immár az 1960-as évek eleje óta jelentős és fontos, olykor „legendás” időszaki kiállítások helyszíne, s ezt a szerepét a jövőben is meg kívánja őrizni.

Jegyárak

Teljes árú belépődíj: 700 Ft

Kedvezményes belépődíj (diák, nyugdíjas): 350 Ft

Aba-Novák Vilmos pannója

Az 1920-as évektől a Klebelsberg Kunó és Gerevich Tibor neve által fémjelzett kultúrpolitika nagy hangsúlyt fektetett a fiatal művészek külföldi képzésére. 1928 és 30 között a Római Magyar Akadémia kurátora, az olasz orientáltságú Gerevich Tibor az elsők között hívta meg Rómába Aba-Novák Vilmost. A kultuszkormányzat legfőbb célja az volt, hogy a művészek „szemlélve Rómának és Itáliának nagy művészeti alkotásait, lehiggadt és letisztult ízléssel térjenek haza.” A modern olasz törekvésekkel párhuzamosan Magyarországon is megjelent a historizáló szemléletű újklasszicizmus. Hivatalos támogatása mögött nem titkolt szándékként jelentkezett a reprezentációs célok megvalósítása és a magyar művészet nemzetközi megismertetése.

Aba-Novák állami megbízásként 1937-ben festette meg a Párizsi Világkiállításra a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóját. A római iskolások a harmincas évek második felének nagyszabású állami és egyházi reprezentációiban kiemelkedő szerephez jutottak. Trianon után első ízben szerepelt Magyarország a Világkiállításon, így Európa politikai üzenetként is felfoghatta, hogy a magyar kultuszkormány e kiemelkedő művészeti seregszemlére a Római Iskola művészét delegálta.

A magyar pavilon dísztermének két oldalát borító, 7–7 darabból álló, egyenként megközelítőleg 8x2 méteres pannó, a magyar és a francia történelem kapcsolódási pontjait örökítette meg. Aba-Novák Vilmos, aki a monumentális műfaj kiemelkedő mestere volt, a magyar-francia kapcsolatok több száz éves történetének eseményeit pillanatképekben, szinte filmszerűen örökítette meg. Mint a korabeli filmhíradókban, úgy sorjáznak a pannókon egymás után a barnás tónusban tartott, visszafogott színvilágú jelenetek. Aba-Novák a fontosabb témákat nagyobb léptékben kiemelte, majd végül a különböző eseményeket francia nyelvű mondatszalagokkal fűzte össze, ezzel is hangsúlyozva azokat a történelmi, kulturális, tudományos kapcsolatokat, amelyek a két nemzetet összekötik.

A művész mindössze háromnegyed óra alatt vázolta fel egy kávéházi asztalon a pannó végleges kompozícióját, a végleges mű pedig 1937. február 2. és április 19. között készült el.

A bal oldali pannón a magyar történelem nagy alakjai, fontos eseményei láthatók, bizonyítékául annak, hogy a magyar történelem számos fordulata döntő befolyással bírt a világtörténelemre. A dicső múltra az első világháború utáni helyzetben különösen fontos volt emlékezni, emlékeztetni.

A jobb oldali falon a történelmi kapcsolatok tablóját vázolta, sorolta föl Aba-Novák.

A Pannó bal oldalának feliratai

Amikor a déli harangszót hallják, emlékezzenek, hogy III. Callixtus pápa azért vezettette azt be, hogy a híveket imára hívja Hunyadi János győzelméért, aki megmentette Európát az iszlám fenyegetéstől.

A X. században a magyarok elfogadják a keresztény eszmét, megérintve Cluny-szellemének apostoli lelkesedésű hirdetőitől. Magyarország királya, II. Endre 1217-ben elindítja az V. keresztes hadjáratot, hogy segítsen a franciáknak megszabadítani Szíriát a szultán fenyegetésétől.

Anjou Lajos, Magyarország és Lengyelország királya, akit a hálás magyar nemzet Nagy Lajosnak nevez, megalapította a Pécsi Egyetemet.

Corvin Mátyás király, Hunyadi János fia, a reneszánsz irodalom és művészetek pártfogója volt. Corvinái a korszak egyik leghíresebb könyvtárát alkották.

Az angolok Magna Charta-ja után öt [hét] évvel, a magyar II. Endre az Aranybullában törvénybe iktatja a magyar alkotmányt.

A tordai országgyűlés 1564-ben [1568] törvénybe foglalja a szabad vallásgyakorlást, amely az ilyen jellegű törvények között az első volt a világtörténelemben.

A XII. század végén III. Béla és hitvese, Franciaországi Margit, francia-román stílusban építtetik újjá az esztergomi királyi palotát.

A francia forradalom erős ösztönzést ad a reformkori magyar nemzeti mozgalmaknak. Gróf Széchenyi adományai révén jött létre a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, az első vasút, a Lánchíd a Dunán, valamint ő nyitott utat a Fekete-tenger felé. Kossuth Lajosnak, a forradalmi mozgalom vezérének javaslatára a magyar országgyűlés lelkesen megszavazza a jobbágyság eltörlését.

Kossuth vezeti a nemzeti függetlenségi harcot, amelyet a kozákok által Erdélyben megölt nagyszerű költő, Petőfi Sándor is segített.

In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus autem caritas. /Magyar fordításban: szükségben egység, kételkedésben szabadság, minden másban együttérzés./

1896-ban, I. Ferenc József és a bajorországi Erzsébet királynő uralkodása alatt a magyar nemzet megbékél a Habsburg-dinasztiával, és Duna-menti hazája nemzeti fennállásának ezeréves évfordulóját ünnepli.

A Pannó jobb oldalának feliratai

A magyar kard ezer éve védelmezi Magyarországot és az európai műveltséget.

Liszt egyházi zenéjének és magyar rapszódiáinak első centenáriuma 1936-ban.

A II. Szilveszter pápaként ismert Gerbert D’Aurillac elküldi a Szent Koronát Szent Istvánnak, Magyarország első apostoli királyának.

A középkorban a francia ciszterciek hozzájárulnak a kultúra és a művészetek felvirágzásához.

Magyarországi István, a híres festő és gobelinművész 1380-1420 között a burgundi hercegek kamarása volt.

1270-ben Szent Dié-i János megépíti Erdélyben a gyulafehérvári székesegyházat.

A Magyarországra hívott Villard de Honnecourt megrajzolja a kassai katedrális terveit.

Magyarországi Szent Erzsébet az esztergomi hercegprímás közbenjárásával meghívja Villard de Honnecourt-t Magyarországra.

Egy Bethlen nevű magyar diák családja a Sainte-Geneviève-i abbénak nagy pénzösszeget, értékes ajándékokat és egy fehér lovat küld, amely köveket szállít majd a Montagne Sainte-Geneviève iskola megnagyobbítására.

A Rákóczi induló megzenésítését Berlioz tehetségének köszönhetjük, aki az egész világgal megismertette azt.

Magyarországi Szent Erzsébet kápolnát építtet Cambrai-ban.

A XVIII. században a magyar gróf Bercsényi László francia huszárezredeket alakít, amelynek magját régen kivándorolt magyarok alkották. Ezek az ezredek Bercsényi vezetése alatt számos győzelmet arattak a francia hadsereg dicsőségére, az irányítás nyelve pedig a magyar maradt.

A magyar szabadságért vívott harcaiban Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1697-ben [1677] szövetséget kötött XIV. Lajossal. Ennek a szövetségnek a szelleme érződött II. Rákóczi Ferenc osztrák abszolutizmussal szemben folytatott harcában is.

La Fayette egész lovasságát, akik Washington oldalán harcoltak, magyar huszárok tették ki.

lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Facebook oldal

Facebook oldal

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Hasonló partnerek böngészése:

Földrajzi helyek felfedezése:

Kapcsolódó témák megtekintése:

Facebook Share

Ossza meg ismerőseivel

Facebookon!

Megosztás

lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Facebook oldal

Facebook oldal

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények

Kalandok a világ körül Rakonczay Gáborral - Látványos show előadás
Totus Tuus – kiállítás Szent II. János Pál pápa életéről és történelemre gyakorolt hatásáról
Kispesti Városünnep Budapesten