Kastély

A Festetics-kastély küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. Az örökséghez tartoznak a Festetics családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi öröksége. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a kiállítások segítségével mutatja be.

Fehérvárcsurgó nevezetessége a klasszicista stílusú Károlyi-kastély. Az 1844-ben épült neoklasszicista stílusú épület jelenlegi állapotában 20 vendégszobával, könyvtárral, kápolnával, konferenciatermekkel és étteremmel várja vendégeit. Mindehhez a nyugodt környezetet a kastély 50 hektáros, romantikus, történelmi angolparkja biztosítja, ahol lehetőség nyílik pihenésre és sétára. A kastély termei egyaránt alkalmasak kis- és közepes létszámú megbeszélések, tréningek, találkozók, kollokviumok és nagyszabású konferenciák, szemináriumok, fogadások, kiállítások, esküvők és egyéb családi rendezvények lebonyolítására. A szolgáltatásaink színvonalát emeli a személyre szabott, figyelmes és szívélyes vendéglátás.

Hazánk kiemelkedő műemléke folyamatosan megújul, a sokszínűség szimbóluma. Egyedülálló látványosságokkal várja látogatóit a folyamatosan megújuló Gödöllői Királyi Kastély. A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf volt. A Gödöllői Királyi Kastély ma Magyarország egyik legvonzóbb turisztikai célpontja.

Az egykori grófi rezidenciában a nagyközönség előtt is megnyílt a gyulai Almásy-kastély a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épületben különleges kiállítás kapott helyet. Ünnep és hétköznap, úr és cseléd, fény és árnyék. A kiállítás középpontjában az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjainak, valamint a főúri életforma színtereinek színes, izgalmas, élményszerű bemutatása áll az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével. A kiállítás oly sokrétű, hogy érdemes többször visszatérve, minden egyes alkalommal újabb részleteket felfedezve megismerni ezt a különleges világot.

A várkastélyról már 1498-ban említést tesznek a korabeli feljegyzések. Minden valószínűség szerint 1549-ben e kastélyban folyt az Erdély és Magyarország egyesítéséről szóló tárgyalás Fráter György és Ferdinánd király megbízottjai között.

1945 -ig a kastély az Andrássy család betléri ága szükségleteit elégítette ki. A második világháború után államosították, ám eredeti berendezése megmaradt. A kastélyból múzeum lett, ahol A nemesség lakáskultúrája a 19. században c. kiállításban gyönyörködhet a látogató. Képtárral, zene- és vadász-szalonnal, könyvtárral, korabeli bútorokkal és egzotikus gyűjteményekkel is találkozhatunk. A kastély egyik legfigyelemreméltóbb része a központi könyvtár. A kastély könyvtárát 1790-ben Andrássy Leopold alapította. Szintén az ő nevéhez fűződik a kastélyt körülvevő gyönyörű történelmi angolpark. Szlovákia legnagyobb gondozott parkjai közé tartozik és jegyezve van a világ történelmi kertjeinek jegyzékében. A kastélyt rekonstrukciójáért EUROPA NOSTRA díjjal jutalmazták.

A kastély történelmi fényét az adja, hogy itt született II. Rákóczi Ferenc. Számos forrás támasztja alá, hogy a tatárjárás után Borsi községben vár épült, ugyanakkor az eddigi régészeti feltárások ezt az állítást egyelőre nem igazolták, mert csak a 16. századbeli falak egy részét sikerült feltárni, a lerombolt szárnyak helyén. A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A Rákóczi birtokok közé I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna házassága révén került. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés fellelhető forrás árulkodik. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg itt, és tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg.

Magas színvonalú rendezvényhelyszín és elegáns szálloda kapott helyet a Loire-völgyi kastélyokat idéző felújított és restaurált épületben. Magyarországon egyedülálló stílusának köszönhetően, a kastély mesebeli környezetet biztosít esküvők és más rendezvények számára.

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.