A területet 1989-ben nyilvánították megyei természetvédelmi területté. A 6,85 hektáros kert gyűjteményeiben jelenleg 7000 féle növény található, ebből a szabadföldi gyűjteményekben kb. 4500, az üvegházakban kb. 2500. Az egyedek száma több mint 100000 db. Az előforduló védett, vagy fokozottan védett fajok száma: 350. A kertben megfigyelt 66 állatfajból 60 védett.
A területet 1989-ben nyilvánították megyei természetvédelmi területté. A 6,85 hektáros kert gyűjteményeiben jelenleg 7000 féle növény található, ebből a szabadföldi gyűjteményekben kb. 4500, az üvegházakban kb. 2500. Az egyedek száma több mint 100000 db. Az előforduló védett, vagy fokozottan védett fajok száma: 350. A kertben megfigyelt 66 állatfajból 60 védett.
A területet 1989-ben nyilvánították megyei természetvédelmi területté. A 6,85 hektáros kert gyűjteményeiben jelenleg 7000 féle növény található, ebből a szabadföldi gyűjteményekben kb. 4500, az üvegházakban kb. 2500. Az egyedek száma több mint 100000 db. Az előforduló védett, vagy fokozottan védett fajok száma: 350. A kertben megfigyelt 66 állatfajból 60 védett.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A Sokszín Kertműhely fő célja, hogy a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegyen olyan természetközeli tevékenységeket, melyek az egyén testi, szellemi és lelki jólétét szolgálják. A Kert szeretettel vár mindenkit, aki egy kis csendre, elmélyült munkára vágyik. Azokat, akik kíváncsiak, hogyan lesz magból zöldség, majd étel az asztalon. Fő profil a gyerekprogramok szervezése, de emellett nyitottak más korosztályok felé is. Várják egyéni elvonulásra, vállalati keretek között csapatépítő tréningekre is az érdeklődőket. Különös figyelmet fordítanak azokra, akiknek bármilyen okból kevesebb lehetőségük van egyéb szabadidős tevékenységekre.
A Sokszín Kertműhely fő célja, hogy a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegyen olyan természetközeli tevékenységeket, melyek az egyén testi, szellemi és lelki jólétét szolgálják. A Kert szeretettel vár mindenkit, aki egy kis csendre, elmélyült munkára vágyik. Azokat, akik kíváncsiak, hogyan lesz magból zöldség, majd étel az asztalon. Fő profil a gyerekprogramok szervezése, de emellett nyitottak más korosztályok felé is. Várják egyéni elvonulásra, vállalati keretek között csapatépítő tréningekre is az érdeklődőket. Különös figyelmet fordítanak azokra, akiknek bármilyen okból kevesebb lehetőségük van egyéb szabadidős tevékenységekre.
A Sokszín Kertműhely fő célja, hogy a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegyen olyan természetközeli tevékenységeket, melyek az egyén testi, szellemi és lelki jólétét szolgálják. A Kert szeretettel vár mindenkit, aki egy kis csendre, elmélyült munkára vágyik. Azokat, akik kíváncsiak, hogyan lesz magból zöldség, majd étel az asztalon. Fő profil a gyerekprogramok szervezése, de emellett nyitottak más korosztályok felé is. Várják egyéni elvonulásra, vállalati keretek között csapatépítő tréningekre is az érdeklődőket. Különös figyelmet fordítanak azokra, akiknek bármilyen okból kevesebb lehetőségük van egyéb szabadidős tevékenységekre.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Szalai Miklós gyógynövényes kert napjainkban oktató és bemutató kertként működik Halimbán. Minden természetbarát figyelmébe ajánljuk a halimbai Gyógynövényes kertet kirándulási célpontként. A kert egykor Dr. Szalai Miklós, halimbai esperes lakóhelye volt, ahol a nyugdíjas éveitől, 1990-ben bekövetkezett haláláig, közel 30 évig élt. A halimbai Gyógynövényeskert jelenleg oktató és bemutatókertként áll a nagyközönség részére.
A Szalai Miklós gyógynövényes kert napjainkban oktató és bemutató kertként működik Halimbán. Minden természetbarát figyelmébe ajánljuk a halimbai Gyógynövényes kertet kirándulási célpontként. A kert egykor Dr. Szalai Miklós, halimbai esperes lakóhelye volt, ahol a nyugdíjas éveitől, 1990-ben bekövetkezett haláláig, közel 30 évig élt. A halimbai Gyógynövényeskert jelenleg oktató és bemutatókertként áll a nagyközönség részére.
A Szalai Miklós gyógynövényes kert napjainkban oktató és bemutató kertként működik Halimbán. Minden természetbarát figyelmébe ajánljuk a halimbai Gyógynövényes kertet kirándulási célpontként. A kert egykor Dr. Szalai Miklós, halimbai esperes lakóhelye volt, ahol a nyugdíjas éveitől, 1990-ben bekövetkezett haláláig, közel 30 évig élt. A halimbai Gyógynövényeskert jelenleg oktató és bemutatókertként áll a nagyközönség részére.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.
A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.
A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Ma több mint 400 növényfaj egyedei találhatók az arborétumban, melynek fő feladata, hogy megőrizze a haza keményfaligetek képviselőinek megmaradt egyedeit és azokat a növénykert más hazai és tájidegen fajaival együtt, gyűjteményjelleggel gondozza, fejlessze.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
