
Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.
Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.

Kemotaxonómiai Botanikus Kertünk elrendezésének alapjául a növényekben termelődő kémiai anyagokat veszi figyelembe. Ez Magyarországon egyedülálló, de még világszerte is csupán néhány kemotaxonómiai alapú élőnövény-bemutatót ismerünk. Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.

A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”

A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”

A falu határában fekvő dombtetőre épült kilátóból csodálatos kilátás nyílik Csikóstőttősre és a szomszédos településekre. A kilátó tövében fekvő aromaterápiás kertben több a természetgyógyászatban használt növény is megtalálható. A kilátó mellett 2011-ben egy Kneipp-ösvény került kiépítésre, ami változatos felületekkel szolgálja a rajta végigsétáló vendégek rekreációját.
A falu határában fekvő dombtetőre épült kilátóból csodálatos kilátás nyílik Csikóstőttősre és a szomszédos településekre. A kilátó tövében fekvő aromaterápiás kertben több a természetgyógyászatban használt növény is megtalálható. A kilátó mellett 2011-ben egy Kneipp-ösvény került kiépítésre, ami változatos felületekkel szolgálja a rajta végigsétáló vendégek rekreációját.

A falu határában fekvő dombtetőre épült kilátóból csodálatos kilátás nyílik Csikóstőttősre és a szomszédos településekre. A kilátó tövében fekvő aromaterápiás kertben több a természetgyógyászatban használt növény is megtalálható. A kilátó mellett 2011-ben egy Kneipp-ösvény került kiépítésre, ami változatos felületekkel szolgálja a rajta végigsétáló vendégek rekreációját.

A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár zöld tüdejének tekinthető, 1978-ban létesült a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. A tó és környéke nagyszerű családi program, érdemes akár több napot is itt tölteni.
A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár zöld tüdejének tekinthető, 1978-ban létesült a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. A tó és környéke nagyszerű családi program, érdemes akár több napot is itt tölteni.

A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár zöld tüdejének tekinthető, 1978-ban létesült a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet. A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. A tó és környéke nagyszerű családi program, érdemes akár több napot is itt tölteni.

A Botanikus Kert a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola egyik büszkesége, 1991-óta védett természeti érték. Az itt található élőgyűjtemény lombhullató és örökzöld lomblevelű fákra és cserjékre, tűlevelűekre és lágyszárú évelőkre tagolódik. Különleges értéket képvisel a hazai viszonylatban egyedülállónak mondható, mintegy 80 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény.
A Botanikus Kert a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola egyik büszkesége, 1991-óta védett természeti érték. Az itt található élőgyűjtemény lombhullató és örökzöld lomblevelű fákra és cserjékre, tűlevelűekre és lágyszárú évelőkre tagolódik. Különleges értéket képvisel a hazai viszonylatban egyedülállónak mondható, mintegy 80 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény.

A Botanikus Kert a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola egyik büszkesége, 1991-óta védett természeti érték. Az itt található élőgyűjtemény lombhullató és örökzöld lomblevelű fákra és cserjékre, tűlevelűekre és lágyszárú évelőkre tagolódik. Különleges értéket képvisel a hazai viszonylatban egyedülállónak mondható, mintegy 80 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény.

A kert növényzete, díszfák, díszcserjék, örökzöldek, évelők, vízi növények és természetesen talajtakarók. Gazdag a kert juharfa sorozata is. Nagy a választék a gyűjteményben az orgonák (Syringa), borbolyák (Berberis), madárbirsek (Cotoneaster) fajaiból és változataiból. Az Erdőteleki Arborétum növényanyagának összeállítása növényföldrajzi szempontból is értékes.
A kert növényzete, díszfák, díszcserjék, örökzöldek, évelők, vízi növények és természetesen talajtakarók. Gazdag a kert juharfa sorozata is. Nagy a választék a gyűjteményben az orgonák (Syringa), borbolyák (Berberis), madárbirsek (Cotoneaster) fajaiból és változataiból. Az Erdőteleki Arborétum növényanyagának összeállítása növényföldrajzi szempontból is értékes.

A kert növényzete, díszfák, díszcserjék, örökzöldek, évelők, vízi növények és természetesen talajtakarók. Gazdag a kert juharfa sorozata is. Nagy a választék a gyűjteményben az orgonák (Syringa), borbolyák (Berberis), madárbirsek (Cotoneaster) fajaiból és változataiból. Az Erdőteleki Arborétum növényanyagának összeállítása növényföldrajzi szempontból is értékes.

A kert a mai napig számos védett növénynek adott otthont, ezek közül több védett faj évről évre szaporodik. A terület helyi adottságai – megyei jogú város lakóterületének pereme – a maga 10 000m2-es területével méltó és fontos zöld felülete lehet nemcsak a városnak, de kiemelkedő gyakorlati terepe is az itt tanuló egyetemi hallgatóknak.
A kert a mai napig számos védett növénynek adott otthont, ezek közül több védett faj évről évre szaporodik. A terület helyi adottságai – megyei jogú város lakóterületének pereme – a maga 10 000m2-es területével méltó és fontos zöld felülete lehet nemcsak a városnak, de kiemelkedő gyakorlati terepe is az itt tanuló egyetemi hallgatóknak.

A kert a mai napig számos védett növénynek adott otthont, ezek közül több védett faj évről évre szaporodik. A terület helyi adottságai – megyei jogú város lakóterületének pereme – a maga 10 000m2-es területével méltó és fontos zöld felülete lehet nemcsak a városnak, de kiemelkedő gyakorlati terepe is az itt tanuló egyetemi hallgatóknak.

A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.

A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.