Az Apátúr-ház Győr egyik legszebb barokk palotája 1949 óta a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállítóhelye. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum rendezvényhelyszínként is használja a felújításra váró épületet.
Az Árpád Múzeum feladata a régészet, néprajz, történet és a gyűjtőkörhöz kötődő képzőművészei anyag gyűjtése, feldolgozása, bemutatása. Az utóbbi években a múzeum fontosnak tartja a helyi adottságból, a Duna melletti létezésből fakadóan a természeti környezet értékeinek védelmét, gondozását.
Csekovszky Árpád keramikusművész egykori műterme háromszintes kiállítóházzá átalakítva, 320 művel és az alkotás hangulatát őrző eredeti műhelysarokkal.
A Cserenc pusztai vadászházban egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást található. A hozzá tartozó körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két megye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két megye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két megye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.
A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.
A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.
A múzeum bemutatja a Drávával napi kapcsolatot tartó nép korábbi életformáját, az Ormánság messze földön híres szőtteseit, népi bútorait és kerámiáit. A múzeum udvarán áll az ormánsági népi építészet egyik legrégibb formája, a talpasház.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
A karcagi Köves Daráló kiállítóhely két fő részből áll. Magából az őrlőhelyből és egy Malomtörténeti gyűjteményből. A karcagi köves darálót Sipos József alapította, aki egy molnár mester volt. Ez a műemlék egyedülálló az országban és védett műemlék. A Malomtörténeti Gyűjtemény egy helyiségben kiállított szakmai könyvtár, a falakon elhelyezett tablók és eredeti dokumentumok mutatják be Karcag város malomipari múltját. A különféle kézi darálókból, morzsolókból, válogató készülékekből kialakított szabadtéri géppark szintén ritkaságnak számít.
Országos eseménynaptár
