Kirándulás Pilisszentkereszt közelében, gyalogos túra a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsán, a Pilis-tetőn. Itt áll a több mint 17 méter magas, borovi fenyőből készült Boldog Özséb-kilátó, amely egy geodéziai torony átépítésével jött létre. Mivel a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, ezért a felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
Kirándulás Pilisszentkereszt közelében, gyalogos túra a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsán, a Pilis-tetőn. Itt áll a több mint 17 méter magas, borovi fenyőből készült Boldog Özséb-kilátó, amely egy geodéziai torony átépítésével jött létre. Mivel a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, ezért a felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
Kirándulás Pilisszentkereszt közelében, gyalogos túra a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsán, a Pilis-tetőn. Itt áll a több mint 17 méter magas, borovi fenyőből készült Boldog Özséb-kilátó, amely egy geodéziai torony átépítésével jött létre. Mivel a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, ezért a felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
A Velencei-tó fölé magasodó, csúcsos formájú Bence-hegy csak 210 méter magas, de fekvésének köszönhetően nagyszerű kilátás nyílik a tetejéről az egész környékre: a nádas szigetekkel tarkított tóra, a partot kísérő üdülővárosokra, a Velencei-hegységre, a dombok között megbújó Nadapra, és kelet felé a szelíden hullámzó síkságra. A 20 méter magas kilátó a panorámához méltó építészeti alkotás.
Kiemelt ajánlat
A Velencei-tó fölé magasodó, csúcsos formájú Bence-hegy csak 210 méter magas, de fekvésének köszönhetően nagyszerű kilátás nyílik a tetejéről az egész környékre: a nádas szigetekkel tarkított tóra, a partot kísérő üdülővárosokra, a Velencei-hegységre, a dombok között megbújó Nadapra, és kelet felé a szelíden hullámzó síkságra. A 20 méter magas kilátó a panorámához méltó építészeti alkotás.
Kiemelt ajánlat
A Velencei-tó fölé magasodó, csúcsos formájú Bence-hegy csak 210 méter magas, de fekvésének köszönhetően nagyszerű kilátás nyílik a tetejéről az egész környékre: a nádas szigetekkel tarkított tóra, a partot kísérő üdülővárosokra, a Velencei-hegységre, a dombok között megbújó Nadapra, és kelet felé a szelíden hullámzó síkságra. A 20 méter magas kilátó a panorámához méltó építészeti alkotás.
Kiemelt ajánlat
A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. Az 1918-ban létesített sétautat 2018-ban újította fel a Pilisi Parkerdő Zrt., melynek keretében elvégezték az út felületének karbantartását, felújították az egykor kőből épített kilátópontot, a Virágos-nyeregben pedig tűzrakóhelyet építettek ki.
A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. Az 1918-ban létesített sétautat 2018-ban újította fel a Pilisi Parkerdő Zrt., melynek keretében elvégezték az út felületének karbantartását, felújították az egykor kőből épített kilátópontot, a Virágos-nyeregben pedig tűzrakóhelyet építettek ki.
A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. Az 1918-ban létesített sétautat 2018-ban újította fel a Pilisi Parkerdő Zrt., melynek keretében elvégezték az út felületének karbantartását, felújították az egykor kőből épített kilátópontot, a Virágos-nyeregben pedig tűzrakóhelyet építettek ki.
Maradandó élményt ígér, ha ellátogatunk a Zselici Csillagparkba a Kardosfai-kilátóhoz. A kilátó a Zselic második legmagasabb pontján áll, 273 méteres tengerszint feletti magasságon, ahonnan a csodás, sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek hegyeit, rengeteg erdőit csodálhatjuk meg. Szép időben a horvátországi Papuk-hegység vonulatáig is elláthatunk.
Maradandó élményt ígér, ha ellátogatunk a Zselici Csillagparkba a Kardosfai-kilátóhoz. A kilátó a Zselic második legmagasabb pontján áll, 273 méteres tengerszint feletti magasságon, ahonnan a csodás, sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek hegyeit, rengeteg erdőit csodálhatjuk meg. Szép időben a horvátországi Papuk-hegység vonulatáig is elláthatunk.
Maradandó élményt ígér, ha ellátogatunk a Zselici Csillagparkba a Kardosfai-kilátóhoz. A kilátó a Zselic második legmagasabb pontján áll, 273 méteres tengerszint feletti magasságon, ahonnan a csodás, sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek hegyeit, rengeteg erdőit csodálhatjuk meg. Szép időben a horvátországi Papuk-hegység vonulatáig is elláthatunk.
Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.
Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.
Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.
A 366 méter magas Forrasztókő kilátópontot és élőfa gyűjteményt gyalogosan a Gerence-völgyből a kék kereszt jelzésen át érhetjük el. Gépkocsival az Ugodi Erdészettől engedély kérve Huszárokelőpusztáról a Somberek-séd völgyében húzódó erdészeti feltáróúton közelíthetjük meg. Legcélszerűbb autóval a feltáróút bal oldalán könnyen észrevehető Hubertlakig elmenni, ahol a kocsinkat letéve felsétálhatunk a kék kereszt jelzésen a Forrasztókőre is. Előtte érdemes körülnézni az egykori vadászház kies környezetében, ahol pihenőhely is van kiképezve.
A 366 méter magas Forrasztókő kilátópontot és élőfa gyűjteményt gyalogosan a Gerence-völgyből a kék kereszt jelzésen át érhetjük el. Gépkocsival az Ugodi Erdészettől engedély kérve Huszárokelőpusztáról a Somberek-séd völgyében húzódó erdészeti feltáróúton közelíthetjük meg. Legcélszerűbb autóval a feltáróút bal oldalán könnyen észrevehető Hubertlakig elmenni, ahol a kocsinkat letéve felsétálhatunk a kék kereszt jelzésen a Forrasztókőre is. Előtte érdemes körülnézni az egykori vadászház kies környezetében, ahol pihenőhely is van kiképezve.
A 366 méter magas Forrasztókő kilátópontot és élőfa gyűjteményt gyalogosan a Gerence-völgyből a kék kereszt jelzésen át érhetjük el. Gépkocsival az Ugodi Erdészettől engedély kérve Huszárokelőpusztáról a Somberek-séd völgyében húzódó erdészeti feltáróúton közelíthetjük meg. Legcélszerűbb autóval a feltáróút bal oldalán könnyen észrevehető Hubertlakig elmenni, ahol a kocsinkat letéve felsétálhatunk a kék kereszt jelzésen a Forrasztókőre is. Előtte érdemes körülnézni az egykori vadászház kies környezetében, ahol pihenőhely is van kiképezve.
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik