Kirándulás

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.

A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható. Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park túrajavaslatai a Káli-medencében, amely a Balaton-felvidéken belül a legváltozatosabb tájegység, és országos viszonylatban is egyedülálló. A perm időszak vörös homokkövétől kezdve szinte a teljes triász kőzetsorozaton át az egyedi pannon kovás homokkőig számos kőzettípus előfordul itt, amit a tűzhányó-tevékenység csak tovább gyarapított. Ezen sokszínű kőzetek alkotják a Káli-medence fehér, fekete, illetve vörös arcát. A területre szakvezetés igényelhető.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területén, a Kis-Balaton tájegységén található Kányavári-szigeten alakította ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Búbos vöcsök tanösvényt.

Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói `Csodarétnek`. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.

A Duna-Tisza közének déli részén a semlyékek (szikesedő, vizenyős területek) még a múlt század elején is összefüggő láncolatot alkottak. A vízrendezés megváltoztatta a táj képét, a megmaradt semlyékek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat, és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. Ilyen maradványrét a Csipak-semlyék is. Elsősorban növénytani értékei kiemelkedők. Jelentős számban fordul elő kornistárnics, mocsári kosbor, szibériai nőszirom vagy a fokozottan védett pókbangó is. A terület a közeli tavak költőmadarainak is fontos táplálkozóhelye.