Kilátó
Tanösvény
Hajókirándulás
Balaton
Gyalogtúra
Duna-Dráva Nemzeti Park
Múzeum
Budapest
Balaton-felvidék
Országos Kéktúra
Mecsek
Bakony
Pilis
Visegrádi-hegység
Dunakanyar
Sopron
Bükk
Városnézés
Állatkert
Nemzeti park
Autós
Halastó
Osztálykirándulás
Budai-hegység
Családi kirándulás
Visegrád
Pécs
Vas vármegye
Buszkirándulás
Gerecse
Kisvonat
Madármegfigyelés
Nógrád vármegye
Siófok
Veszprém
Börzsöny
Duna
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Pihenőhely
Káli-medence
Zala vármegye
Pilisszentkereszt
Erdő
Soproni-hegység
Izsák
Tisza-part
Pécsvárad
Fonyód
Balatongyörök
Bakonybél

A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.
A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.

A Tisza-parti vagy másik ismert nevén a Bivaly-tói tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. Rákóczifalva közigazgatási területén, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A tanösvény egyik látványossága a kilátó, mely a tanösvény 9. állomása. A magas kilátóról a tiszai tájképben gyönyörködhetünk.

A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.

A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.

A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.

A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.

A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.

A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.

A Budakeszi Herbárium élőgyűjteménye országosan (Tápiószelén) regisztrált, nemzetközileg is jegyzett génmegőrző állomány. Szakirányú (pl. erdészeti, kertészeti) diákok, de végzettek számára is tanulságos itt egy olyan növényközösség megismerése, amelynek célja, hogy a jelen környezeti (benne éghajlati) körülmények között kiválóan meghonosítható, kár- és kórokozóktól mentes, szelektált, eddig az országban kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert fákat és cserjéket mutasson be. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány Budakeszi Herbárium tanösvényének korszerűsítésével és kibővítésével célunk a látogatószám növelése. A 200 folyóméter pallós rendszerű tanösvény kiépítése, valamint a csatlakozó 600 méter hosszú, részben természetes erdőn átvezető további tanösvény szakasz kéregforgácsos lefedése nagymértékben javítja a terület áttekinthetőségét és bejárhatóságát.
A Budakeszi Herbárium élőgyűjteménye országosan (Tápiószelén) regisztrált, nemzetközileg is jegyzett génmegőrző állomány. Szakirányú (pl. erdészeti, kertészeti) diákok, de végzettek számára is tanulságos itt egy olyan növényközösség megismerése, amelynek célja, hogy a jelen környezeti (benne éghajlati) körülmények között kiválóan meghonosítható, kár- és kórokozóktól mentes, szelektált, eddig az országban kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert fákat és cserjéket mutasson be. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány Budakeszi Herbárium tanösvényének korszerűsítésével és kibővítésével célunk a látogatószám növelése. A 200 folyóméter pallós rendszerű tanösvény kiépítése, valamint a csatlakozó 600 méter hosszú, részben természetes erdőn átvezető további tanösvény szakasz kéregforgácsos lefedése nagymértékben javítja a terület áttekinthetőségét és bejárhatóságát.

A Budakeszi Herbárium élőgyűjteménye országosan (Tápiószelén) regisztrált, nemzetközileg is jegyzett génmegőrző állomány. Szakirányú (pl. erdészeti, kertészeti) diákok, de végzettek számára is tanulságos itt egy olyan növényközösség megismerése, amelynek célja, hogy a jelen környezeti (benne éghajlati) körülmények között kiválóan meghonosítható, kár- és kórokozóktól mentes, szelektált, eddig az országban kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert fákat és cserjéket mutasson be. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány Budakeszi Herbárium tanösvényének korszerűsítésével és kibővítésével célunk a látogatószám növelése. A 200 folyóméter pallós rendszerű tanösvény kiépítése, valamint a csatlakozó 600 méter hosszú, részben természetes erdőn átvezető további tanösvény szakasz kéregforgácsos lefedése nagymértékben javítja a terület áttekinthetőségét és bejárhatóságát.

A Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától nem messze, a Budakeszi út mellett található a pálos rend egykori főmonostora, amelynek ma már csak az alapjai láthatók. A kolostort a XIII. és XIV. század fordulóján, olasz építőmesterek építették. A 20. században megkezdett ásatások eredményeként ma a templom és a kolostor alapfalai láthatók a Budakeszi úttól karnyújtásmyira, egy rendezett romkertben. A romok szabadon látogathatóak.
A Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától nem messze, a Budakeszi út mellett található a pálos rend egykori főmonostora, amelynek ma már csak az alapjai láthatók. A kolostort a XIII. és XIV. század fordulóján, olasz építőmesterek építették. A 20. században megkezdett ásatások eredményeként ma a templom és a kolostor alapfalai láthatók a Budakeszi úttól karnyújtásmyira, egy rendezett romkertben. A romok szabadon látogathatóak.

A Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától nem messze, a Budakeszi út mellett található a pálos rend egykori főmonostora, amelynek ma már csak az alapjai láthatók. A kolostort a XIII. és XIV. század fordulóján, olasz építőmesterek építették. A 20. században megkezdett ásatások eredményeként ma a templom és a kolostor alapfalai láthatók a Budakeszi úttól karnyújtásmyira, egy rendezett romkertben. A romok szabadon látogathatóak.

Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.
Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.

Egy 310 méter magas hegyen, Buják felett erdős hegyektől körülvéve találjuk Buják várának romjait. A vár magja, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de oklevélben először csak 1303-ban említik. A történelem során sok gazdája volt a várnak. Utoljára a törökök kezében volt. A várban még ma is látható a török mecset falainak maradványa. Valószínűleg 1666-ban felrobbantották a várat nem volt katonai szerepe többé, azóta pusztuló rom.