Kirándulás

Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.

A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.

A Ciklámen-tanösvény, mely a soproni erdőkben dúsan növő ciklámenről kapta a nevét, a soproni Lővér Szállótól indul. A 8600 m hosszú, 12 db táblával ellátott tanösvény megismerteti a látogatót a hegység jellegzetes kőzeteivel, növény-és állatvilágával. Teljes egészében természetvédelmi területen halad át, mely minden évszakban jól járható. Érint olyan nevezetes helyeket, mint a Deák-kút, a Károlyi-magaslat, a Hármas-forrás, a 2700 éves Halstatt kori temető, a Várhely-kilátó. A tanösvény Sopronbánfalvánál ér véget, tehát nem körtúra.

A 2015-ben épült Csákány-hegyi kilátóból páratlan kilátás nyílik a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére.

A Báraczháza-barlangnak is nevezett üreg a Vértes talán legismertebb barlangja, mely hírnevét a régészeti ásatások során innen előkerült Hipparion, vagyis ősló maradványoknak köszönheti. A középső folyosó a barlang főhasadéka, mely kb. 40 méter hosszan hatol be hegy belsejébe. A főhasadék a bejárat közelében a legtágasabb, befelé egyre szűkül, de a belsőbb részeken is kényelmesen végig lehet sétálni benne. A folyosó legvégén meglepő magasságba felnyúló, 10-12 méter magas kürtő alján találjuk magunkat. Igazi felfedezni való, izgalmas kis barlang. Biztonságos bejárásához mindenképpen szükségünk lesz egy jó lámpára!

Edelény központjától északra 5.7 km-re található a Császtai-kilátó a Császta-hegyen. A háromemeletes fedett fakilátón közel 16 méteres magasan a környező dombság és szőlősök panorámája tárul a látogatók elé.

Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.

A kilátóból remek panoráma tárul elénk. A Felsőpere - Alsópere - Bakonynána háromszögben található Csengő-hegy közel 4 km hosszú. A hegy megközelíthető a 82-es főútról Olaszfalu felé letérve, vagy Bakonynána felől érkezve Alsópere irányába.

A permi vörös kőből 1935-ben épült, 298 méter magasan található kilátóból csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, a Bakonyra és a Balaton-felvidékre. Tiszta időben látni lehet a Somogyi-dombságot, Veszprémet és Szentkirályszabadját is.

A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.