A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Lóczy-gejzír sétaút az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található tanösvény az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található tanösvény az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található tanösvény az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat `Tihany` füzete segítségével. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet.
Jegyvásárlás
Jegyvásárlás
A Szálkahalmi tanösvény a Hortobágyi Nemzeti Parkban található. Az útvonal hossza 1,1 kilométer, az állomások száma 5 db, menetidő 1 óra. A tanösvény megközelíthető a 33-as főúton a 79. kilométerkőnél Hortobágynál. Szakvezetés kérhető.
Jegyvásárlás
A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható. Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.
A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható. Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.
A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható. Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.
Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény 6 állomása a védett természeti terület erdei élővilágát mutatja be. A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.
A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni a vizes laposokban. A tanösvény az egykori halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára.
Kiemelt ajánlat
A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni a vizes laposokban. A tanösvény az egykori halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára.
Kiemelt ajánlat
A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni a vizes laposokban. A tanösvény az egykori halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára.
Kiemelt ajánlat
A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak.
Kiemelt ajánlat
A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak.
Kiemelt ajánlat
A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak.
Kiemelt ajánlat
Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.
Kiemelt ajánlat
Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.
Kiemelt ajánlat
Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg, nyugati része homokbuckák száraz területe.
Kiemelt ajánlat
