Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.
Kiemelt ajánlat
Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.
Kiemelt ajánlat
Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.
Kiemelt ajánlat
Pilisszentiván mellett, a térképeken ma Vadász-rétként feltüntetett terület hagyományos neve Jági-rét volt, melyet a településen élő német lakosság használt. Az útvonal teljes kört alkot, tehát a kezdő és egyben a végállomás a pilisszentiváni sportpálya és a Villa Negra vendéglő parkolójában van. A tanösvény teljes hossza 3,5 km, mely mintegy 2 óra alatt bejárható. Az útvonalon 6 állomás található, melyek a tanösvény füzet segítségével részletesen bemutatják a terület geológiai, állattani, növénytani értékeit, de megtudhatjuk azt is, miért nem lett sikeres a helybéliek pisztráng tenyésztési terve, vagy hogy miért mérgesek a természetvédők az akácra.
Pilisszentiván mellett, a térképeken ma Vadász-rétként feltüntetett terület hagyományos neve Jági-rét volt, melyet a településen élő német lakosság használt. Az útvonal teljes kört alkot, tehát a kezdő és egyben a végállomás a pilisszentiváni sportpálya és a Villa Negra vendéglő parkolójában van. A tanösvény teljes hossza 3,5 km, mely mintegy 2 óra alatt bejárható. Az útvonalon 6 állomás található, melyek a tanösvény füzet segítségével részletesen bemutatják a terület geológiai, állattani, növénytani értékeit, de megtudhatjuk azt is, miért nem lett sikeres a helybéliek pisztráng tenyésztési terve, vagy hogy miért mérgesek a természetvédők az akácra.
Pilisszentiván mellett, a térképeken ma Vadász-rétként feltüntetett terület hagyományos neve Jági-rét volt, melyet a településen élő német lakosság használt. Az útvonal teljes kört alkot, tehát a kezdő és egyben a végállomás a pilisszentiváni sportpálya és a Villa Negra vendéglő parkolójában van. A tanösvény teljes hossza 3,5 km, mely mintegy 2 óra alatt bejárható. Az útvonalon 6 állomás található, melyek a tanösvény füzet segítségével részletesen bemutatják a terület geológiai, állattani, növénytani értékeit, de megtudhatjuk azt is, miért nem lett sikeres a helybéliek pisztráng tenyésztési terve, vagy hogy miért mérgesek a természetvédők az akácra.
Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói `Csodarétnek`. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.
Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói `Csodarétnek`. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.
Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói `Csodarétnek`. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.
A Duna-Tisza közének déli részén a semlyékek (szikesedő, vizenyős területek) még a múlt század elején is összefüggő láncolatot alkottak. A vízrendezés megváltoztatta a táj képét, a megmaradt semlyékek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat, és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. Ilyen maradványrét a Csipak-semlyék is. Elsősorban növénytani értékei kiemelkedők. Jelentős számban fordul elő kornistárnics, mocsári kosbor, szibériai nőszirom vagy a fokozottan védett pókbangó is. A terület a közeli tavak költőmadarainak is fontos táplálkozóhelye.
Kiemelt ajánlat
A Duna-Tisza közének déli részén a semlyékek (szikesedő, vizenyős területek) még a múlt század elején is összefüggő láncolatot alkottak. A vízrendezés megváltoztatta a táj képét, a megmaradt semlyékek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat, és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. Ilyen maradványrét a Csipak-semlyék is. Elsősorban növénytani értékei kiemelkedők. Jelentős számban fordul elő kornistárnics, mocsári kosbor, szibériai nőszirom vagy a fokozottan védett pókbangó is. A terület a közeli tavak költőmadarainak is fontos táplálkozóhelye.
Kiemelt ajánlat
A Duna-Tisza közének déli részén a semlyékek (szikesedő, vizenyős területek) még a múlt század elején is összefüggő láncolatot alkottak. A vízrendezés megváltoztatta a táj képét, a megmaradt semlyékek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat, és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. Ilyen maradványrét a Csipak-semlyék is. Elsősorban növénytani értékei kiemelkedők. Jelentős számban fordul elő kornistárnics, mocsári kosbor, szibériai nőszirom vagy a fokozottan védett pókbangó is. A terület a közeli tavak költőmadarainak is fontos táplálkozóhelye.
Kiemelt ajánlat
Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri tájvédelmi törzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer.
Kiemelt ajánlat
Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri tájvédelmi törzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer.
Kiemelt ajánlat
Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri tájvédelmi törzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer.
Kiemelt ajánlat
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.