Az Alföld kis `ékszerdoboza`, a Baghy-Szinyei Merse kúria, egyedülálló műemlék borospincéjével. A Kúria zenei és kulturális rendezvényeknek biztosíthat igényes, természet közeli és újszerű helyszínt A Szinyei Merse műemlék pince is látogatható előzetes egyeztetés alapján.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
A tápiószelei Blaskovich Múzeum az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A Blaskovich fivérek által 1952-ben alapított múzeum hét szobájában nemzedékeken át gyűjtött, a haladó köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit bemutató enteriőr kiállítás látható. Botanikailag is érdekes park közepén áll az 1906-ban épült klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.
A tápiószelei Blaskovich Múzeum az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A Blaskovich fivérek által 1952-ben alapított múzeum hét szobájában nemzedékeken át gyűjtött, a haladó köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit bemutató enteriőr kiállítás látható. Botanikailag is érdekes park közepén áll az 1906-ban épült klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.
A tápiószelei Blaskovich Múzeum az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A Blaskovich fivérek által 1952-ben alapított múzeum hét szobájában nemzedékeken át gyűjtött, a haladó köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit bemutató enteriőr kiállítás látható. Botanikailag is érdekes park közepén áll az 1906-ban épült klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
