Látogatás

Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.

Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.

Magyar népmesei hangulatot árasztó naiv festmények, parasztikonok, fa- és agyagszobrok. A zöld füvű udvar végében várja a szépre, a jóra, az igaz mesére vágyó fiatalokat és idősebbeket, a fehérre meszelt sokszemű MESEHÁZ.

Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.

A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. A sváb tájház előzetes egyeztetést követően látogatható.

Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.

1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.

A Festetics-kastély küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. Az örökséghez tartoznak a Festetics családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi öröksége. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a kiállítások segítségével mutatja be.

Az olvasás, kulturálódás helyszíne. Az eMagyarország Pont Gógánfa frekventált helyén, a község könyvtárában kapott helyet. Jelenleg 3 számítógép és 1 nyomtató áll az érdeklődők rendelkezésére.

Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.