A Tímárház Debrecen egyik legrégebbi, eredeti helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke, amelynek tevékenysége tárgyalkotó hagyományaink megőrzésére, továbbadására, a kézműves mesterségek megismertetésére, megszerettetésére irányul. Az épületegyüttes zárt, kellemes hangulatú, szabadtéri kemencével rendelkező udvarán lehetőség van közművelődési - folklór programok, vásárok, szabadtéri kézműves bemutatók tartására.
A Tímárház Debrecen egyik legrégebbi, eredeti helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke, amelynek tevékenysége tárgyalkotó hagyományaink megőrzésére, továbbadására, a kézműves mesterségek megismertetésére, megszerettetésére irányul. Az épületegyüttes zárt, kellemes hangulatú, szabadtéri kemencével rendelkező udvarán lehetőség van közművelődési - folklór programok, vásárok, szabadtéri kézműves bemutatók tartására.
A Tímárház Debrecen egyik legrégebbi, eredeti helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke, amelynek tevékenysége tárgyalkotó hagyományaink megőrzésére, továbbadására, a kézműves mesterségek megismertetésére, megszerettetésére irányul. Az épületegyüttes zárt, kellemes hangulatú, szabadtéri kemencével rendelkező udvarán lehetőség van közművelődési - folklór programok, vásárok, szabadtéri kézműves bemutatók tartására.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
