Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Skanzen
Szakmúzeum
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Egyház
Vasút
Tűzoltó
Szabadtéri
Irodalom
Képtár
Vallás
Posta
Kőtár
Vízügy
Vadászat
Városi
Sportmúzeum
Történeti múzeum
Erdészeti
Népművészet
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Csárda
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Malommúzeum
Játék
Motor
Természet
Patika
Országos eseménynaptár

A magyar Alföld és a Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési eszköze volt a 1926–1927-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. Ez a kisvasút kulcsszerepet játszott a tanyai közösségek életében, hiszen a várostól távol élő embereket összekötötte a helyi piacokkal, iskolákkal és egészségügyi intézményekkel. Fedezze fel a szeged-alsótanyai kisvasút történetét, és ismerje meg, hogyan kötötte össze a tanyavilágot a városi élettel a XX. század elején!
A magyar Alföld és a Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési eszköze volt a 1926–1927-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. Ez a kisvasút kulcsszerepet játszott a tanyai közösségek életében, hiszen a várostól távol élő embereket összekötötte a helyi piacokkal, iskolákkal és egészségügyi intézményekkel. Fedezze fel a szeged-alsótanyai kisvasút történetét, és ismerje meg, hogyan kötötte össze a tanyavilágot a városi élettel a XX. század elején!

A magyar Alföld és a Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési eszköze volt a 1926–1927-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. Ez a kisvasút kulcsszerepet játszott a tanyai közösségek életében, hiszen a várostól távol élő embereket összekötötte a helyi piacokkal, iskolákkal és egészségügyi intézményekkel. Fedezze fel a szeged-alsótanyai kisvasút történetét, és ismerje meg, hogyan kötötte össze a tanyavilágot a városi élettel a XX. század elején!
Kiemelt partner

A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!
A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!

A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!
Kiemelt partner

Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.
Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.

Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.
Kiemelt partner

A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz. Az iskolai szünetekben igénybe vehető repülőszimulátorunk segítségével látogatóink maguk is kipróbálhatják, milyen egy repülőgépet irányítani.
A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz. Az iskolai szünetekben igénybe vehető repülőszimulátorunk segítségével látogatóink maguk is kipróbálhatják, milyen egy repülőgépet irányítani.

A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz. Az iskolai szünetekben igénybe vehető repülőszimulátorunk segítségével látogatóink maguk is kipróbálhatják, milyen egy repülőgépet irányítani.
Kiemelt partner

A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.

A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
Kiemelt partner

Ismerje meg a vidéki Magyarországot egy helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén! A Skanzen bemutatja a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
Ismerje meg a vidéki Magyarországot egy helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén! A Skanzen bemutatja a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.

Ismerje meg a vidéki Magyarországot egy helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén! A Skanzen bemutatja a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
Kiemelt partner
Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.
Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.
Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.
Kiemelt partner