Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Történeti
Tájmúzeum
Vármúzeum
Szakmúzeum
Tanyamúzeum
Művészet
Skanzen
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Kúriamúzeum
Közlekedés
Egyház
Vasút
Tűzoltó
Szabadtéri
Irodalom
Képtár
Vallás
Posta
Vízügy
Történeti múzeum
Vadászat
Városi
Sportmúzeum
Erdészeti
Népművészet
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Csárda
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Kőtár
Játék
Malommúzeum
Motor
Természet
Patika
Országos eseménynaptár
Az 1983-ban megnyílt múzeum hagyományosan berendezett lakásbelsőt mutat be - bútorokkal, konyhai és kézműves eszközökkel. A berendezési tárgyakat a lakosok gyűjtötték. Maga az épület valamikor az 1900-as évek elején épült a kor építkezési szokásai szerint döngölt falakkal, kis ablakokkal, náddal fedett nyeregtetővel. Az udvar felől faoszlopos tornác látható. A ház utcai homlokzatához deszkakerítés csatlakozik, kis- és nagykapuval. Az épület érdekessége még, hogy tűzfala paticsból készült.
Az 1983-ban megnyílt múzeum hagyományosan berendezett lakásbelsőt mutat be - bútorokkal, konyhai és kézműves eszközökkel. A berendezési tárgyakat a lakosok gyűjtötték. Maga az épület valamikor az 1900-as évek elején épült a kor építkezési szokásai szerint döngölt falakkal, kis ablakokkal, náddal fedett nyeregtetővel. Az udvar felől faoszlopos tornác látható. A ház utcai homlokzatához deszkakerítés csatlakozik, kis- és nagykapuval. Az épület érdekessége még, hogy tűzfala paticsból készült.
Az 1983-ban megnyílt múzeum hagyományosan berendezett lakásbelsőt mutat be - bútorokkal, konyhai és kézműves eszközökkel. A berendezési tárgyakat a lakosok gyűjtötték. Maga az épület valamikor az 1900-as évek elején épült a kor építkezési szokásai szerint döngölt falakkal, kis ablakokkal, náddal fedett nyeregtetővel. Az udvar felől faoszlopos tornác látható. A ház utcai homlokzatához deszkakerítés csatlakozik, kis- és nagykapuval. Az épület érdekessége még, hogy tűzfala paticsból készült.

A településen egy száz éves parasztház három helyiségében falumúzeumot hoztak létre, melyben megtaláljuk az összegyűjtött tárgyakat, a népviselet legszebb darabjait, a régi használati- és munkaeszközöket.

Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.
Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.

Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.

A XVIII. századi parasztházban 1964 óta működő Falumúzeum három részből áll: néprajzi, régészeti-történeti és mezőgazdasági. Így bronzkori eszközöket, XIX. századi szlovák népviseletet és faekét is láthatunk.

A falumúzeumot egy XIX. századi kovácsműhelyben rendezték be, eredeti füstöskonyhával, parasztszobával. A faluban dolgozó utolsó patkolókovácsé, Vörös Lajos kovácsmesteré volt. A település egyik legrégebbi építészeti, ipartörténeti és néprajzi emléke.

A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.
A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.

A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.

Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.

Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.

A múzeumban bemutatott tárgyakat községünk lakossága adományozta. A berendezett helyiségek bemutatják a régi paraszti élet használati eszközeit. A lakóház berendezése, hűen tükrözi az egykori sajóhídvégi emberek életét, ruházatát.

A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.

A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.