Múzeum

Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsös kertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Európában egyedülálló intézmény. `... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ...`

Magyarország egyetlen, a denevérek világát bemutató tematikus kiállítása a Denevérmúzeum. A látogatók megismerhetik a denevérkutatás történetét és eszközeit, a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat.

Abaúji Múzeum. 2005. március 1-jén egyesült két gyűjtemény, a telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény és az addig forrói székhelyű Abaúji Múzeum. Gyűjteményét elsősorban Abaúj paraszti kultúráját idéző néprajzi tárgyak alkotják.

Magyarország egyetlen ecetmúzeuma Bodrogkeresztúron. Egyedülálló ecetmúzeum, melyben megtekinthető bor- és ecetkészítési eszközök kiállítása, a világ eceteinek gyűjteménye, továbbá videók, cikkek, receptek várnak rád! Nézd meg professzionális kisfilmünket, melyből megismerhető az ecetek történelme, technológiája és kedvező élettani hatása.

A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.

Az Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeumot Budapesten a 11. kerületben találjuk, a Pentele utca 8-as szám alatt. Az albertfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola közel öt éves gyűjtőmunkájának gyümölcse látható a múzeumban, mely 1980. március 15-én alakult.

A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.

Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.

Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.

A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.