Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Vasút
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Patikamúzeum
Egyház
Irodalom
Tűzoltó
Posta
Képtár
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Városi
Vízügy
Történeti múzeum
Erdészeti
Csárda
Kékfestés
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Látványtár
Hadtörténet
Képzőművészet
Malommúzeum
Játék
Patika
Sportmúzeum
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
Magyarország egyetlen ecetmúzeuma Bodrogkeresztúron. Egyedülálló ecetmúzeum, melyben megtekinthető bor- és ecetkészítési eszközök kiállítása, a világ eceteinek gyűjteménye, továbbá videók, cikkek, receptek várnak rád! Nézd meg professzionális kisfilmünket, melyből megismerhető az ecetek történelme, technológiája és kedvező élettani hatása. Múzeumunk a bodrogkeresztúri Borecet Művek pincéjében kapott helyet, és egyedi atmoszférája mellett nem csupán gasztronómiai műveltségünk szélesítéséhez járul hozzá, hanem maradandó ízélményt is nyújt a Tokaj-hegyaljai települések látogatói számára, teljesebb képet adva a táj öröksége iránt érdeklődőknek.
Magyarország egyetlen ecetmúzeuma Bodrogkeresztúron. Egyedülálló ecetmúzeum, melyben megtekinthető bor- és ecetkészítési eszközök kiállítása, a világ eceteinek gyűjteménye, továbbá videók, cikkek, receptek várnak rád! Nézd meg professzionális kisfilmünket, melyből megismerhető az ecetek történelme, technológiája és kedvező élettani hatása. Múzeumunk a bodrogkeresztúri Borecet Művek pincéjében kapott helyet, és egyedi atmoszférája mellett nem csupán gasztronómiai műveltségünk szélesítéséhez járul hozzá, hanem maradandó ízélményt is nyújt a Tokaj-hegyaljai települések látogatói számára, teljesebb képet adva a táj öröksége iránt érdeklődőknek.
Magyarország egyetlen ecetmúzeuma Bodrogkeresztúron. Egyedülálló ecetmúzeum, melyben megtekinthető bor- és ecetkészítési eszközök kiállítása, a világ eceteinek gyűjteménye, továbbá videók, cikkek, receptek várnak rád! Nézd meg professzionális kisfilmünket, melyből megismerhető az ecetek történelme, technológiája és kedvező élettani hatása. Múzeumunk a bodrogkeresztúri Borecet Művek pincéjében kapott helyet, és egyedi atmoszférája mellett nem csupán gasztronómiai műveltségünk szélesítéséhez járul hozzá, hanem maradandó ízélményt is nyújt a Tokaj-hegyaljai települések látogatói számára, teljesebb képet adva a táj öröksége iránt érdeklődőknek.
A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.
A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.
A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.