Múzeum

Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.

1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őrzünk. Régészeti műtárgyaink között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi kelta fellegvár vagy az antik Savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú növény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedhetünk. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrizzük Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.

A múzeum a magyar orvostörténelem legfontosabb közgyűjteménye és egyben fontos kutatóbázisa. Gyűjteményei időhatár nélkül a medicina, a gyógyszerészet és az egészségügy egészét átfogják.

A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.

Gombos Gusztávné gyűjteménye a század eleji szatócsboltok, vendéglátóhelyek berendezéseit és felszerelését ismerteti meg a közönséggel. Állandó kiállítás: Somogy kereskedelme kereskedelem-történet.

A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.

A Soproni Múzeumhoz több kiállítóhely tartozik a városban és annak környékén. Sopron és az egykori Sopron vármegye helytörténetével, régészeti és néprajzi múltjával, képző- és iparművészeti emlékeivel foglalkozó közintézmény. A soproni Fő téren található Múzeumnegyed egyike az ország legigényesebben kialakított múzeumegyütteseinek, mely egyszerre nyújtja a modernség élményét és a múlt élvezetét minden betérőnek. Négy ikonikus műemléképület, a Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony összekapcsolásával, a belváros szívében jött létre.

Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.

A Steigervald Tanya több mint 40 éve várja látogatóit a nemzetközileg ismert fürdőváros – Gyula – határában, természetvédelmi területté nyilvánított pusztán, a Körös-Maros Nemzeti Park szomszédságában.

Látogassa meg múzeumunkat és fedezze fel a mechanikus zenegépek világát azokból az időkből, amikor még nem volt rádió és lemezjátszó, egészen a múlt századi ötvenes évekig. Élvezze autentikus környezetben a zenélő dobozok, gépzongorák, zenélő órák és kintornák hangzását. Hangulatos szabadtéri részen hallgathatja meg egy ötvenes évek-beli nagy táncorchestrion és egy holland utcai orgona zenéjét.