Múzeum

A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.

A gyűjtemény több mint 200.000 darab levelezőlappal rendelkezik, amely Juhász Árpád 45 évi gyűjtőmunkájának termése.

A Kútmúzeum története az 1980-as évek elején kezdődött, civil összefogás révén valósult meg. A víztorony belsejében fényképek és szöveges dokumentumok, valamit vízellátással kapcsolatos kiállítási tárgyak találhatóak, ezek teszik kerekké az összeképet.

A Műszaki Tanulmánytár Magyarország egyik legkülönösebb kiállítóhelye, mely annak ellenére tekinthető múzeumnak, hogy nem rendelkezik állandó kiállítóteremmel. Egyfajta hibrid kiállítótér ez, hiszen csarnokaiban nem hagyományos értelemben vett tárlatokkal találkozhatnak a látogatók – 2006-os nyitásakor az intézmény gyakorlatilag belső raktárait tette elérhetővé, látogathatóvá a külvilág számára. Hiánypótló „tárlatról” van szó, mivel a magyar műszaki örökség eme izgalmas tárgyait korábban évtizedeken keresztül csak ideiglenes kiállításokon keresztül ismerhette meg a közönség.

A Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között a Garadna-patak festői völgye őrizte meg hazánk egyetlen kohóipari műemlékét, a faszéntüzelésű nagyolvasztót, a Fazola-kohót, közismert nevén "őskohót".

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.

Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatjuk a város egyik legszebb eklektikus épületét, a még ma is postaként működő Postapalotát. A látványa lenyűgöző a részletei megfigyelésében sokáig el lehet veszni. Az épület legfeltűnőbb elemei a színes tetőcserepek és a homlokzati domborművek, melyek természetesen a híres pécsi Zsolnay Porcelángyárban lettek elkészítve.

Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.