Múzeum

A múzeum alapja Borus Ferenc magángyűjteménye. Jelenleg 1000-1100 db világítási tárgy található az ország egyetlen Lámpamúzeumában. 1995-ben bekerült a GUINNES Rekordok Könyvébe.

A Zsidó Kiválóságok Háza ad állandó helyszínt az „Einsteintől napjainkig – Zsidók és csúcstechnika” című kiállításnak. Ezen a tárlaton több mint 130, világhírű, zsidó származású tudós életével és munkásságával ismerkedhet meg a legújabb digitális eszközök segítségével. E kutatók nélkül más lenne ma az emberiség, és talán Földünk is máshogy nézne ki. Ahogy a küldetés nyilatkozatunkban is olvasható, ezeket az embereket is elpusztította volna a Holokauszt során a gyűlölet, de ők megmenekültek és „gondolatokból építettek palotát”. Jöjjön, szeretettel várjuk!

A város legrégebbi ismert lakóházában kapott helyet a Zsolnay Múzeum. Az állandó kiállítás bemutatja az építészeti kerámia fejlődését, a gyár részvételét a múlt századforduló világkiállításain (Kacsás kút; Gránátalmafa táncoló nőalakokkal). Az emeleten a díszkerámia-gyűjtemény legszebb darabjai láthatók, megismerhetjük Zsolnay Vilmos legjelentősebb találmányait, a porcelánfajanszt és az eozin technikát, valamint a tervezőművészek munkáját.

Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.

A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.

A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.

Falumúzeum nyitotta meg kapuit 2001. augusztus 25-én Vasegerszegen. Az egykori téesz -magtár, valamint tűzoltószertár épületegyütteséből alakította ki az önkormányzat. A múzeum létrehozásában nagy szerepe volt Németh Jenő tanítónak, aki anyagi hozzájárulásával is segítette a megvalósítást.

A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.

A gyűjtemény több mint 200.000 darab levelezőlappal rendelkezik, amely Juhász Árpád 45 évi gyűjtőmunkájának termése.

A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.