A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.
Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.
Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
A Zirc főterén álló Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház az 1766-ban épült, barokk lakóházban, az ún. „Dubniczay-házban” kapott helyet, hiszen a védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A tematikus múzeumként működő intézmény tevékenysége Reguly Antal (1819-1858) munkássága köré szerveződik.
A Zirc főterén álló Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház az 1766-ban épült, barokk lakóházban, az ún. „Dubniczay-házban” kapott helyet, hiszen a védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A tematikus múzeumként működő intézmény tevékenysége Reguly Antal (1819-1858) munkássága köré szerveződik.
A Zirc főterén álló Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház az 1766-ban épült, barokk lakóházban, az ún. „Dubniczay-házban” kapott helyet, hiszen a védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A tematikus múzeumként működő intézmény tevékenysége Reguly Antal (1819-1858) munkássága köré szerveződik.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
Az intézmény törzsgyűjteményének alapjait Miklya Jenő, általános iskolai tanító kutató- és gyűjtőmunkája teremtette meg. 1961-től honismereti szakkör keretében főként diákok gyűjtötték be az egyre gyarapodó tételszámú gyűjtemény egyes darabjait. 1969-ben, a főként a hagyományos sárréti népi életmódot reprezentáló néprajzi, és helytörténeti jelentőségű tárgyi és dokumentumanyag, Szeghalmy (Szennovitz) Gyula hagyatékával valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával egészült ki. 1991-től a volt Simay Kisdedóvó épületében rendezkedett be a múzeum. A Sárréti Múzeum jelenlegi státusza területi múzeum, gyűjtőterülete az egykori Sárrét alábbi településeire terjed ki: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Bucsa, Kertészsziget, valamint 2001 februárjától a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével Csökmő és Újiráz is. Gyűjtőköre helytörténet, néprajz, irodalomtörténet, művészettörténet.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
