Nevezetesség

A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.

A Pákozdi Katonai Emlékpark az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében található, 1,6 hektáros területen helyezkedik el. A Katonai Emlékpark területe kegyeleti terület, méltósága törvényileg védett. A Nemzeti Emlékhely nemcsak a TÖRTÉNELMET kedvelők számára nyújt kitűnő kirándulási célpontot, de a KALANDOT, az ÉLMÉNYT és a KULTÚRÁT keresőknek is nagyszerű helyszín. Ha a parkban körülnéz, egy csodálatos – a Velencei-tó és a Velencei-hegység között fekvő - földrajzi környezetet, s benne egy szépen kialakított parkot lát számos emlékművel, kiállítási felülettel és interaktív lehetőséggel.

A parancsteljesítés közben, fegyverrel a kezében eleső katona mindig hős. A Pákozdi Katonai Emlékparkban található Elesettek Emlékhelye a háborúban áldozatul esett katonák előtt tiszteleg, nekik állít méltó emléket.

Felújított könyvtárunkban várjuk látogatóinkat.

Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke Kiemelt nemzeti érték, az első `megyerikum` és 2023 óta Hungarikum! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

A Rákoshegyi Bartók Zeneházban egy kamara jellegű koncerttermet-színházi pódiumot működtetünk, világhírű hírességeket is meghívunk. Ars poeticánk: „Bartók szellemiségével együtt segítünk évek óta az esély egyenlőség jegyében”.

Esztergom egyik legnépszerűbb közgyűjteményi intézménye a Duna Múzeum. Az 1730-ban épült egykori káptalani ház kitárja kapuit a folyók, tavak, a vízi világ és hajózás témakörei iránt érdeklődők előtt.

A Kis-Balaton Látogatóközpont elsődleges célja a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek bemutatása. A Kis-Balaton – mely Európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk – sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az intézményesült hazai természetvédelem szülőföldje, Fekete István regényeinek romantikus helyszíne, a Balaton halbölcsője, vízvédelmi rendszer, ökoturisztikai célpont.

A Diás-sziget fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, a Kis-Balaton Látogatóközponttól induló szakvezetett kirándulásokon közelíthető meg a Fekete István-emlékhely és a Matula-kunyhó.