Nevezetesség

Ha különleges élményre vágyik a Balaton-felvidéken, érdemes felkeresnie a dörgicsei Kaáli Autó-Motor Múzeumot! Kaáli Nagy Géza professzornak, a Kaáli Intézetek alapítójának régi vágya vált valóra. Az elmúlt néhány év alatt létrehozta Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb járműgyűjteményét. A muzeális motorok és autók hozzájuk illő termekben, gyönyörű megvilágításban, korhű díszítő és kiegészítő elemekkel teljes pompájukban láthatók, melyeken Nagy Péter restaurátor szakértő keze nyoma mindenütt jelen van.

Gondoltad volna, hogy a Kaáli Autó-Motor Múzeum orosházi kiállításán öt darab közel száz éves, négyhengeres motorbicikli látható? Ez a világviszonylatban is ritkaságnak számító gyűjtemény januártól új reflektorfényben tündököl, megvilágítására különös gondot fordítottunk! A falakat a Dörgicsén kiállított ritka autócsodák színes képeivel díszítettük.

A Vasúttörténeti Alapítvány Szentesi Gépészeti Gyűjteménye 2026-ban is a dél-alföldi régió egyik legkülönlegesebb vasúttörténeti látványossága és a szervezet kiemelkedő kiállítóhelye. A gyűjtemény elsődleges célja a Szentesi MÁV Motorgarázs történetének, működésének és vasúttörténeti jelentőségének kutatása, valamint az ehhez kapcsolódó dokumentumok, tárgyi emlékek és relikviák összegyűjtése, megőrzése és bemutatása.

Látogasson el a Berek Látogatóközpontba, amely interaktív kiállításaival a Nagy-berek élővilágát mutatja be, a Buzsák községhez tartozó, kiváló minőségű gyógyvizéről híres Csiszta-Fürdő területén. Látogatóink továbbá megismerhetik a buzsáki hímzés és fafaragás népi hagyományait is. Tökéletes családi program a természet és a kézművesség kedvelőinek.

Látogass el Európa egyik legnagyobb ökofalujába és Krisna-hívő közösségébe! Krisna-völgy Somogyvámos falu része, csupán 30 km-re a Balatontól és Kaposvártól. A falu egy festői szépségű völgyben helyezkedik el, több mint 250.000 fával és változatos növényvilággal. Számos gyönyörű tó és csodás kilátást nyújtó kert található a körülbelül 260 hektáros területen. A látogatók megtapasztalhatják az általunk képviselt szellemiséget a farmon való szolgálat, a közösségi lakomák, valamint a reggeli és esti templomi programok által. Akik magányra és békére vágynak, hosszú sétákat tehetnek, és meditálhatnak a Yamuna-folyó partján.

A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.

Esztergom egyik legnépszerűbb közgyűjteményi intézménye a Duna Múzeum, hivatalos nevén a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum. Az 1730-ban épült egykori káptalani ház kitárja kapuit a folyók, tavak, a vízi világ és hajózás témakörei iránt érdeklődők előtt.

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

Budapest legrégebbi zsinagógája egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma is. Egy olyan hely, ahol a közösség tagjai nem érték be kevesebbel, mint azzal, amit a kerület gazdag történelme diktált számukra: elkezdték újrarajzolni Óbuda zsidó arcát, amely a szocializmus évtizedeitől kezdve csaknem feledésbe merült.

2021-ben nyitotta meg kapuit az elmúlt évtizedekben a TIT irodaházaként működő épületben Újbuda új zsinagógája, azzal a céllal, hogy otthont adjon a környék zsidó közösségének.