Nevezetesség

A parancsteljesítés közben, fegyverrel a kezében eleső katona mindig hős. A Pákozdi Katonai Emlékparkban található Elesettek Emlékhelye a háborúban áldozatul esett katonák előtt tiszteleg, nekik állít méltó emléket.

Látogasson el a Berek Látogatóközpontba, amely interaktív kiállításaival a Nagy-berek élővilágát mutatja be, a Buzsák községhez tartozó, kiváló minőségű gyógyvizéről híres Csiszta-Fürdő területén. Látogatóink továbbá megismerhetik a buzsáki hímzés és fafaragás népi hagyományait is. Tökéletes családi program a természet és a kézművesség kedvelőinek.

Miklósfai Arborétum arborétum 28 hektáros területen helyezkedik el. Az erdőt zömében fenyők teszik ki, ezek közül többségben vannak a mammut, luc, douglas és erdei fenyők. A legidősebb fa a központi téren található tölgyfa ami több mint 130 éves.

Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke KIEMELT NEMZETI ÉRTÉK, az első `megyerikum` és 2023 óta HUNGARIKUM! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

A Rákoshegyi Bartók Zeneházban egy kamara jellegű koncerttermet-színházi pódiumot működtetünk, világhírű hírességeket is meghívunk. Ars poeticánk: „Bartók szellemiségével együtt segítünk évek óta az esély egyenlőség jegyében”.

A magyar Alföld és a Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési eszköze volt a 1926–1927-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. Ez a kisvasút kulcsszerepet játszott a tanyai közösségek életében, hiszen a várostól távol élő embereket összekötötte a helyi piacokkal, iskolákkal és egészségügyi intézményekkel. Fedezze fel a szeged-alsótanyai kisvasút történetét, és ismerje meg, hogyan kötötte össze a tanyavilágot a városi élettel a XX. század elején!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékhely Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállítóhelye és kirándulóhelye, ahol a magyar múlt és identitás élményszerűen tárul a látogatók elé. Ez a történelmi helyszín nemcsak a magyarság történetének kiemelt pontja, hanem nemzeti emlékhely is, ahol a múlt megismerése szórakoztató és interaktív formában történik. Fő attrakciója a monumentális Feszty-körkép, amely a magyarok Kárpát-medencei bevonulását ábrázolja, lenyűgöző méreteivel és részletgazdagságával minden látogatót elvarázsol.

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területén található szentesi szélmalom egyedülálló példája a XIX. századi magyar tanyai gazdasági életnek. A malmot Csúcs János tanyai gazda építtette 1866–1867-ben, és a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, melyek négy szintes szerkezetükről ismertek: a földszinttől kezdve a lisztespad, kőpad, sebeskerékpad és a nagykerékpad követik egymást. Kíváncsi, hogyan működik egy felülhajtós szélmalom a gyakorlatban? Látogasson el hozzánk, és tapasztalja meg élőben a történelmet!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, amely a hozzá tartozó gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt kínál interaktív, természetközeli élményt a látogatóknak. A fejlesztés révén az Emlékpark közelebb került hosszú távú céljaihoz: a vidéki közösségek megerősítéséhez, az Ópusztaszeren található kulturális és táji örökség, valamint a Szer Monostor romjainak és kulturális elemeinek megőrzéséhez és élményszerű bemutatásához.