Nevezetesség

A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.

A parancsteljesítés közben, fegyverrel a kezében eleső katona mindig hős. A Pákozdi Katonai Emlékparkban található Elesettek Emlékhelye a háborúban áldozatul esett katonák előtt tiszteleg, nekik állít méltó emléket.

A Pákozdi Katonai Emlékpark az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében található, 1,6 hektáros területen helyezkedik el. A Katonai Emlékpark területe kegyeleti terület, méltósága törvényileg védett. A Nemzeti Emlékhely nemcsak a TÖRTÉNELMET kedvelők számára nyújt kitűnő kirándulási célpontot, de a KALANDOT, az ÉLMÉNYT és a KULTÚRÁT keresőknek is nagyszerű helyszín. Ha a parkban körülnéz, egy csodálatos – a Velencei-tó és a Velencei-hegység között fekvő - földrajzi környezetet, s benne egy szépen kialakított parkot lát számos emlékművel, kiállítási felülettel és interaktív lehetőséggel.

Látogasson el a Berek Látogatóközpontba, amely interaktív kiállításaival a Nagy-berek élővilágát mutatja be, a Buzsák községhez tartozó, kiváló minőségű gyógyvizéről híres Csiszta-Fürdő területén. Látogatóink továbbá megismerhetik a buzsáki hímzés és fafaragás népi hagyományait is. Tökéletes családi program a természet és a kézművesség kedvelőinek.

A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

Miklósfai Arborétum arborétum 28 hektáros területen helyezkedik el. Az erdőt zömében fenyők teszik ki, ezek közül többségben vannak a mammut, luc, douglas és erdei fenyők. A legidősebb fa a központi téren található tölgyfa ami több mint 130 éves.

Budapest legrégebbi zsinagógája egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma is. Egy olyan hely, ahol a közösség tagjai nem érték be kevesebbel, mint azzal, amit a kerület gazdag történelme diktált számukra: elkezdték újrarajzolni Óbuda zsidó arcát, amely a szocializmus évtizedeitől kezdve csaknem feledésbe merült.

2021-ben nyitotta meg kapuit az elmúlt évtizedekben a TIT irodaházaként működő épületben Újbuda új zsinagógája, azzal a céllal, hogy otthont adjon a környék zsidó közösségének.

A lakóházak közé ékelt épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. A kétszintes zsinagógát Felnner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. 2022-ben a zsinagóga belső terét gondos feltárás és tervezés után restaurálták, hogy visszaadják eredeti pompáját, még részletesebb kidolgozásában, a mai kor igényeinek is megfelelő megoldásokkal.