Nevezetesség

Ha különleges élményre vágyik a Balaton-felvidéken, érdemes felkeresnie a dörgicsei Kaáli Autó-Motor Múzeumot! Kaáli Nagy Géza professzornak, a Kaáli Intézetek alapítójának régi vágya vált valóra. Az elmúlt néhány év alatt létrehozta Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb járműgyűjteményét. A muzeális motorok és autók hozzájuk illő termekben, gyönyörű megvilágításban, korhű díszítő és kiegészítő elemekkel teljes pompájukban láthatók, melyeken Nagy Péter restaurátor szakértő keze nyoma mindenütt jelen van.

Gondoltad volna, hogy a Kaáli Autó-Motor Múzeum orosházi kiállításán öt darab közel száz éves, négyhengeres motorbicikli látható? Ez a világviszonylatban is ritkaságnak számító gyűjtemény januártól új reflektorfényben tündököl, megvilágítására különös gondot fordítottunk! A falakat a Dörgicsén kiállított ritka autócsodák színes képeivel díszítettük.

A Vasúttörténeti Alapítvány Szentesi Gépészeti Gyűjteménye 2026-ban is a dél-alföldi régió egyik legkülönlegesebb vasúttörténeti látványossága és a szervezet kiemelkedő kiállítóhelye. A gyűjtemény elsődleges célja a Szentesi MÁV Motorgarázs történetének, működésének és vasúttörténeti jelentőségének kutatása, valamint az ehhez kapcsolódó dokumentumok, tárgyi emlékek és relikviák összegyűjtése, megőrzése és bemutatása.

Látogasson el a Berek Látogatóközpontba, amely interaktív kiállításaival a Nagy-berek élővilágát mutatja be, a Buzsák községhez tartozó, kiváló minőségű gyógyvizéről híres Csiszta-Fürdő területén. Látogatóink továbbá megismerhetik a buzsáki hímzés és fafaragás népi hagyományait is. Tökéletes családi program a természet és a kézművesség kedvelőinek.

A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.

Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke Kiemelt nemzeti érték, az első `megyerikum` és 2023 óta Hungarikum! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.

Esztergom egyik legnépszerűbb közgyűjteményi intézménye a Duna Múzeum, hivatalos nevén a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum. Az 1730-ban épült egykori káptalani ház kitárja kapuit a folyók, tavak, a vízi világ és hajózás témakörei iránt érdeklődők előtt.

A Rákoshegyi Bartók Zeneházban egy kamara jellegű koncerttermet-színházi pódiumot működtetünk, világhírű hírességeket is meghívunk. Ars poeticánk: „Bartók szellemiségével együtt segítünk évek óta az esély egyenlőség jegyében”.

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.