Nevezetesség

Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.

A Magdolna-torony aljában valamint a Kapisztrán téren a `Budapest Romokban` című kiállítás az 1944-1945 valamint 1956 évi háborús pusztítást mutatja be, továbbá a templomban a Budai Vár és a Magdolna torony történetével is megismerkedhetnek a látogatók. A Magdolna torony tetejéből gyönyörű körpanoráma tárul a látogatók elé, továbbá megtekinthetik az ország legnagyobb harangjátékát is, mely 24 haranggal működik.

Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.

Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.

A Somogy megyei Andocs község templomának barokk hajóját az 1700-as évek közepén szentelték fel. Szentélyében található a 700 éves öltöztetett Mária szobor, a Fekete Madonna hasonmása. A település híres búcsújáró hely, zarándokok érkeznek ide a határainkon túlról is, hogy láthassák a Mária kegyszobrot és átélhessék a hozzá fűződő csodát. Már 1643 előtt csodatevőnek ismerték a templomban található Mária szobrot. A Mária Ruhagyűjtemény közel 335 db ruhából áll, az asszonyok a liturgiának megfelelő pénteken öltöztetik fel.

A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.

A markazi Tájházat az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette. A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos háromosztatú ház. Eredetileg két család részére épült, 2 külön bejárattal (1 szoba, konyha).

Helytörténeti, néprajzi, iparművészeti, agrártörténeti jellegűek a kiállítások, amelyek évente 2-szer kerülnek megrendezésre, helytörténeti, háziipari, népművészeti és iskolatörténeti anyagokból.

Márk Gergely, az egyetlen hazai, magyar rózsanemesítő, okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök, a Budatétényi Rózsakert megalapítója és tudományos munkatársa, aki nyugdíjazását követően. Összesen közel 800 rózsafajta megszületése kötődik a nevéhez. Célunk Márk Gergely nemesítő rózsafajtáit megőrizni, egy látogatható kertben bemutatni a gyűjteményt.

A Martinek Emlékház városunk egyik különlegessége, melyben az alkotásai mellett a művész életének dokumentumai is helyet kaptak. Jelenleg nem látogatható.