Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Vízimalom
Csillagvizsgáló
Templom
Gyűjtemény
Levéltár
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Emlékház
Erőd
Zarándokhely
Kiállítóhely
Gazdaház
Kálvária-domb
Apátság
Zsinagóga
Sétány
Halászház
Kovácsműhely
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kápolna
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda

A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.
A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.

A kilátó a fák fölé magasodva teljes panorámás kilátást tesz lehetővé a környékre. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. A tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület. A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.

A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.

A Nárcisz Birtok őstermelőként végzett családi vállalkozás, mely 2007-ben kezdte meg tevékenységét Debrecenben. Ez a vállalkozás mára egy olyan sajtműhely, amely megvalósította ezt az elképzelést. Sajtjaink kiváló minőségű alapanyagból készülnek. A hortobágyi legelőkön jóllakott tehenek tejéből készítjük jellegzetes forma és ízvilágú érlelt és lágy sajtjainkat.
A Nárcisz Birtok őstermelőként végzett családi vállalkozás, mely 2007-ben kezdte meg tevékenységét Debrecenben. Ez a vállalkozás mára egy olyan sajtműhely, amely megvalósította ezt az elképzelést. Sajtjaink kiváló minőségű alapanyagból készülnek. A hortobágyi legelőkön jóllakott tehenek tejéből készítjük jellegzetes forma és ízvilágú érlelt és lágy sajtjainkat.

A Nárcisz Birtok őstermelőként végzett családi vállalkozás, mely 2007-ben kezdte meg tevékenységét Debrecenben. Ez a vállalkozás mára egy olyan sajtműhely, amely megvalósította ezt az elképzelést. Sajtjaink kiváló minőségű alapanyagból készülnek. A hortobágyi legelőkön jóllakott tehenek tejéből készítjük jellegzetes forma és ízvilágú érlelt és lágy sajtjainkat.

A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.

A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.

A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.

A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.

A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.
A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.

A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.

A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.

A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.

Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.
Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.

Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-bn fölajánlotta magángyűjteményét arra a célra, hogy a község azt egy stílusosan berendezett Tájházban bemutathassa. A Táncsics utcai épületben éppen kihalt az utolsó lakó, így a község megvásárolta az épületet, fölújította és elhelyezték benne a gyűjteményt, mely 1983 óta látogatható.

A Német Nemzetiségi Tájház megtekintésekor az idelátogatók bepillantást nyerhetnek a sváb kultúra szépségeibe, régi népművészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok árulkodnak az ősök életéről. Az évente sok ezer látogatót fogadó tájház, állandó karbantartást és az anyagok megóvását szem előtt tartva sok évig tudja bemutatni a svábság 1900-as évek eleji életét.
A Német Nemzetiségi Tájház megtekintésekor az idelátogatók bepillantást nyerhetnek a sváb kultúra szépségeibe, régi népművészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok árulkodnak az ősök életéről. Az évente sok ezer látogatót fogadó tájház, állandó karbantartást és az anyagok megóvását szem előtt tartva sok évig tudja bemutatni a svábság 1900-as évek eleji életét.

A Német Nemzetiségi Tájház megtekintésekor az idelátogatók bepillantást nyerhetnek a sváb kultúra szépségeibe, régi népművészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok árulkodnak az ősök életéről. Az évente sok ezer látogatót fogadó tájház, állandó karbantartást és az anyagok megóvását szem előtt tartva sok évig tudja bemutatni a svábság 1900-as évek eleji életét.