Nevezetesség

Magyarország egyik legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.

A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.

A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.

Mohácson a Táncsics Mihály utcában nyílt meg a Sokac Ház, ahol bemutathatóvá váltak a helyi sokac hagyományok. A tájházban számos népművészeti tevékenység megtekinthető és kipróbálható. A Sokac Ház a mohácsi sokac tradíciók és kulturális örökséget mutatja be egy interaktív elemeket felvonultató kiállítás segítségével.

Kásád lakóinak többsége horvát nemzetiségű Dráva menti sokác, akiknek ősei a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre. Szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat megőrizték, és bemutatják a tájházban.

A Sokszín Kertműhely fő célja, hogy a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegyen olyan természetközeli tevékenységeket, melyek az egyén testi, szellemi és lelki jólétét szolgálják. A Kert szeretettel vár mindenkit, aki egy kis csendre, elmélyült munkára vágyik. Azokat, akik kíváncsiak, hogyan lesz magból zöldség, majd étel az asztalon. Fő profil a gyerekprogramok szervezése, de emellett nyitottak más korosztályok felé is. Várják egyéni elvonulásra, vállalati keretek között csapatépítő tréningekre is az érdeklődőket. Különös figyelmet fordítanak azokra, akiknek bármilyen okból kevesebb lehetőségük van egyéb szabadidős tevékenységekre.

Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.

Ravazdon az egykori Szent Villebald templom romjai közelében található a fából készült Sólymos Szilveszter kilátó, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik a környékre.

Vértessomló közelében, a 315 méteres Nagy-Somló hegyen magasodik a Somló-hegyi kilátó, melynek legfölső szintjéről élvezhetjük a vértesi és gerecsei tájra néző körpanorámát. Szétnézve a Kisalföld peremvidékéig láthatunk el Vértes és a Gerecse hegység csúcsain keresztül. Keleten Tatabánya hegyei látszanak, a Turul emlékművel és a Szelim-barlanggal A látkép nagy részét a Vértes pereme tölti ki, de a gesztesi várat is kiszúrhatjuk. Nyugaton Oroszlány, és a majki kolostor tornya bukkan elő a fák közül, illetve a bányászmúzeum is látható. Észak felé a Kisalföld Dunát követő síkja terül el, rendkívül tiszta időben még a Pozsonyig húzódó Kis-Kárpátokat is láthatjuk. A kilátó eredetileg katonai megfigyelőpontként működött a szovjet megszállás évtizedeiben. A kilátót Vértessomlóról közelíthetjük meg a legegyszerűbben, a piros háromszög jelzést követve.

Alsóörs fölött 228 méteres magaslaton álló, 17,5 méter magas kilátó, csodálatos körpanorámával: az egyik oldalon a Balaton keleti medencéje, a másikon az északi part, a harmadikon a Bakony tűnik fel. 2015-ben adták át a felújított tornyot.