Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Vízimalom
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Ökocentrum
Panoptikum
Barlang
Emlékhely
Szélmalom
Kisvasút
Planetárium
Óriáskerék
Erőd
Zarándokhely
Nemzeti park
Kálvária-domb
Kőtár
Kiállítóhely
Gazdaház
Sétány
Apátság
Betlehem
Zsinagóga
Emlékház
Halászház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kovácsműhely
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda
Monostor
Országos eseménynaptár

Budapest legnagyobb bemutató csillagvizsgálója rád vár! Interaktív csillagászati élményközpont, ahol célunk, hogy a Világegyetem szépségét és a tudomány eredményeit elérhetővé tegyük mindenki számára. A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Svábhegy tetején, a Normafától 300 m-re fekszik, erdős környezetben. A 8 holdas ősfás területen, gyönyörű parkban találhatók a kutatóintézet épületei és kupolái. A terület az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéhez tartozik.
Budapest legnagyobb bemutató csillagvizsgálója rád vár! Interaktív csillagászati élményközpont, ahol célunk, hogy a Világegyetem szépségét és a tudomány eredményeit elérhetővé tegyük mindenki számára. A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Svábhegy tetején, a Normafától 300 m-re fekszik, erdős környezetben. A 8 holdas ősfás területen, gyönyörű parkban találhatók a kutatóintézet épületei és kupolái. A terület az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéhez tartozik.

Budapest legnagyobb bemutató csillagvizsgálója rád vár! Interaktív csillagászati élményközpont, ahol célunk, hogy a Világegyetem szépségét és a tudomány eredményeit elérhetővé tegyük mindenki számára. A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Svábhegy tetején, a Normafától 300 m-re fekszik, erdős környezetben. A 8 holdas ősfás területen, gyönyörű parkban találhatók a kutatóintézet épületei és kupolái. A terület az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéhez tartozik.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.
A Tájház épülete és udvari, kerti épületelemei, kialakítása magán viseli az 1700-as évektől egészen a 20. század elejéig jellemző építkezési, lakóterületi elosztások jellegzetes vonásait, amelyek az itt élők számára meghatározó elrendezést jelentettek. Berendezése bemutatja az itt élő kiskun ember életviszonyait, lakásfelszerelését, használati tárgyait, a háztáji paraszti gazdálkodás eszközeit.

A gyűjtemény legkorábban kialakított egysége maga a néprajzi gyűjtemény, ez a galériával szemben, az egykori gazdasági épületben kapott helyet. A Kisgaléria mögötti árnyas kertben található az önellátó paraszti gazdaság földműveléssel, állattenyésztéssel kapcsolatos nagyobb méretű munkaeszközeit, gépeit bemutató szabadtéri kiállításunk. A Galéria az egykori iskola tantermében került kialakításra. Itt időszakos kiállításokat rendeznek.
A gyűjtemény legkorábban kialakított egysége maga a néprajzi gyűjtemény, ez a galériával szemben, az egykori gazdasági épületben kapott helyet. A Kisgaléria mögötti árnyas kertben található az önellátó paraszti gazdaság földműveléssel, állattenyésztéssel kapcsolatos nagyobb méretű munkaeszközeit, gépeit bemutató szabadtéri kiállításunk. A Galéria az egykori iskola tantermében került kialakításra. Itt időszakos kiállításokat rendeznek.

A gyűjtemény legkorábban kialakított egysége maga a néprajzi gyűjtemény, ez a galériával szemben, az egykori gazdasági épületben kapott helyet. A Kisgaléria mögötti árnyas kertben található az önellátó paraszti gazdaság földműveléssel, állattenyésztéssel kapcsolatos nagyobb méretű munkaeszközeit, gépeit bemutató szabadtéri kiállításunk. A Galéria az egykori iskola tantermében került kialakításra. Itt időszakos kiállításokat rendeznek.

A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.

A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.

A 4,5 km-es tanösvény kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. Önálló jelzése nincs, meglévő turistaútvonalakon, ill. jelölés nélküli erdei utakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár.
A 4,5 km-es tanösvény kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. Önálló jelzése nincs, meglévő turistaútvonalakon, ill. jelölés nélküli erdei utakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár.

A 4,5 km-es tanösvény kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra Ház. Önálló jelzése nincs, meglévő turistaútvonalakon, ill. jelölés nélküli erdei utakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár.

A Szalai Miklós gyógynövényes kert napjainkban oktató és bemutató kertként működik Halimbán. Minden természetbarát figyelmébe ajánljuk a halimbai Gyógynövényes kertet kirándulási célpontként. A kert egykor Dr. Szalai Miklós, halimbai esperes lakóhelye volt, ahol a nyugdíjas éveitől, 1990-ben bekövetkezett haláláig, közel 30 évig élt. A halimbai Gyógynövényeskert jelenleg oktató és bemutatókertként áll a nagyközönség részére.
A Szalai Miklós gyógynövényes kert napjainkban oktató és bemutató kertként működik Halimbán. Minden természetbarát figyelmébe ajánljuk a halimbai Gyógynövényes kertet kirándulási célpontként. A kert egykor Dr. Szalai Miklós, halimbai esperes lakóhelye volt, ahol a nyugdíjas éveitől, 1990-ben bekövetkezett haláláig, közel 30 évig élt. A halimbai Gyógynövényeskert jelenleg oktató és bemutatókertként áll a nagyközönség részére.

A Szalai Miklós gyógynövényes kert napjainkban oktató és bemutató kertként működik Halimbán. Minden természetbarát figyelmébe ajánljuk a halimbai Gyógynövényes kertet kirándulási célpontként. A kert egykor Dr. Szalai Miklós, halimbai esperes lakóhelye volt, ahol a nyugdíjas éveitől, 1990-ben bekövetkezett haláláig, közel 30 évig élt. A halimbai Gyógynövényeskert jelenleg oktató és bemutatókertként áll a nagyközönség részére.