Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Csillagvizsgáló
Templom
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Ökocentrum
Barlang
Kisvasút
Panoptikum
Emlékhely
Óriáskerék
Planetárium
Szélmalom
Erőd
Nemzeti park
Kőtár
Betlehem
Zarándokhely
Kálvária-domb
Kiállítóhely
Gazdaház
Sétány
Apátság
Zsinagóga
Emlékház
Halászház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Zeneház
Kovácsműhely
Romkert
Alkotóműhely
Ökofalu
Imaház
Dzsámi
Őskohó
Szentély
Tárház
Épület
Rotunda
Monostor

A nagyatádi Városi Múzeum célja, hogy gyűjtse, megőrizze és bemutassa történeti, néprajzi, művészeti gyűjteményeit. A múzeum állandó és időszaki kiállításaival, családi és közösségi programjaival, szakmai rendezvényekkel a látogatók minél szélesebb köreinek kíván lehetőséget nyújtani az élményszerű ismeretszerzésre, művelődésre és szórakozásra egyaránt. A múzeum jelenleg a T25 Művészeti Galériában működik.
A nagyatádi Városi Múzeum célja, hogy gyűjtse, megőrizze és bemutassa történeti, néprajzi, művészeti gyűjteményeit. A múzeum állandó és időszaki kiállításaival, családi és közösségi programjaival, szakmai rendezvényekkel a látogatók minél szélesebb köreinek kíván lehetőséget nyújtani az élményszerű ismeretszerzésre, művelődésre és szórakozásra egyaránt. A múzeum jelenleg a T25 Művészeti Galériában működik.

A nagyatádi Városi Múzeum célja, hogy gyűjtse, megőrizze és bemutassa történeti, néprajzi, művészeti gyűjteményeit. A múzeum állandó és időszaki kiállításaival, családi és közösségi programjaival, szakmai rendezvényekkel a látogatók minél szélesebb köreinek kíván lehetőséget nyújtani az élményszerű ismeretszerzésre, művelődésre és szórakozásra egyaránt. A múzeum jelenleg a T25 Művészeti Galériában működik.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.

A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.

A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.

A tanösvény Várpalota központjából, az Újlaki vártól indul és gyalogosan járható végig. A tanösvény végigvezet a Kelet-Bakony jellegzetes szurdokvölgyén, változatos erdőkkel, gyönyörű panorámájú kilátópontokkal. A Várvölgy a Palotai-Bakonyra jellemzően északi irányba indul, majd nyugatra fordulva éri el Bátorkő várát. A tanösvény hossza 18 km, melyet 13 állomás tagol. A Vár-völgy és környéke több mint száz éve része a katonai lőtérnek. A tanösvény elérhető a piros sáv jelzésen keresztül is. A tanösvény mentén, több helyen találhatunk pihenőhelyeket is.
A tanösvény Várpalota központjából, az Újlaki vártól indul és gyalogosan járható végig. A tanösvény végigvezet a Kelet-Bakony jellegzetes szurdokvölgyén, változatos erdőkkel, gyönyörű panorámájú kilátópontokkal. A Várvölgy a Palotai-Bakonyra jellemzően északi irányba indul, majd nyugatra fordulva éri el Bátorkő várát. A tanösvény hossza 18 km, melyet 13 állomás tagol. A Vár-völgy és környéke több mint száz éve része a katonai lőtérnek. A tanösvény elérhető a piros sáv jelzésen keresztül is. A tanösvény mentén, több helyen találhatunk pihenőhelyeket is.

A tanösvény Várpalota központjából, az Újlaki vártól indul és gyalogosan járható végig. A tanösvény végigvezet a Kelet-Bakony jellegzetes szurdokvölgyén, változatos erdőkkel, gyönyörű panorámájú kilátópontokkal. A Várvölgy a Palotai-Bakonyra jellemzően északi irányba indul, majd nyugatra fordulva éri el Bátorkő várát. A tanösvény hossza 18 km, melyet 13 állomás tagol. A Vár-völgy és környéke több mint száz éve része a katonai lőtérnek. A tanösvény elérhető a piros sáv jelzésen keresztül is. A tanösvény mentén, több helyen találhatunk pihenőhelyeket is.

A Vas Megyei Levéltár 1950-ben Szombathelyi Állami Levéltár néven jött létre. A levéltár, mint megyei közgyűjtemény, 1968. január 1-től Vas Megyei Levéltár néven ismert. Vasvármegye archívumának iratai a XVI. századtól maradtak fenn. Vas megye levéltárában, napjainkban őrzött legértékesebb források a 705 db Mohács előtti középkori oklevél, továbbá a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek 1595-től 1849-ig hiánytalanul megvannak.
A Vas Megyei Levéltár 1950-ben Szombathelyi Állami Levéltár néven jött létre. A levéltár, mint megyei közgyűjtemény, 1968. január 1-től Vas Megyei Levéltár néven ismert. Vasvármegye archívumának iratai a XVI. századtól maradtak fenn. Vas megye levéltárában, napjainkban őrzött legértékesebb források a 705 db Mohács előtti középkori oklevél, továbbá a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek 1595-től 1849-ig hiánytalanul megvannak.

A Vas Megyei Levéltár 1950-ben Szombathelyi Állami Levéltár néven jött létre. A levéltár, mint megyei közgyűjtemény, 1968. január 1-től Vas Megyei Levéltár néven ismert. Vasvármegye archívumának iratai a XVI. századtól maradtak fenn. Vas megye levéltárában, napjainkban őrzött legértékesebb források a 705 db Mohács előtti középkori oklevél, továbbá a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek 1595-től 1849-ig hiánytalanul megvannak.