Nevezetesség

A kilátó eredetileg felszabadulási emlékmű volt. Ezt alakították át kilátóvá. A tetejéről páratlan panorámában gyönyörködhetünk, jó idő esetén az Alpok és a Rába folyó is látható. A kilátótól nincs messze a Forrás kápolna, az odavezető kálvária (szép fából faragott stációk) és a régi zsidó temető sem. Egy kis körtúrával mind bejárható.

A historizáló, részben neoreneszánsz hatású, koraeklektikus épület homlokzatát 1883-1884-ben különös gazdagságban díszítették fel Zsolnay-kerámiával. A Vasváry-ház emeletén 2013 decemberében nyílt meg a Lantos Ferenc életműve előtt tisztelgő állandó tárlat. Az ott megtekinthető 110 műalkotás olyan elméleti problémaköröket ölel fel, amelyeket a Kossuth-díjas képzőművész az 1960-as évektől napjainkig feldolgozott. Az épület hátsó szárnyában kapott helyet a Parajmos Roma Holokauszt állandó kiállítás, emellett a Vasváry-ház számos időszaki tárlatnak is otthont ad.

Kaposvár nagy szülöttjének, Vaszary Jánosnak adózik állandó kiállítással a város, a festőművész szülőházában, a Zárda utca 9. szám alatt. A ház falán ez ideig a művész születésének századik évfordulója alkalmából, 1967-ben elhelyezett kőtábla tanúsította a helyszín kiemelt jelentőségét, most azonban immár betérve az emlékház belsejébe a látogató meggyőződhet Vaszary munkásságának nagyszerűségéről. Az emlékház kialakítása a Magyar Nemzeti Galéria jelentős szakmai támogatásával valósulhatott meg.

Az Együd Árpád Kulturális Központ első emeletén működő Vaszary Képtár modern és kortárs művészeti kiállítóhely.

A Velencei-tó délnyugati része összefüggő, nagy nádasainak gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár-faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. A védett terület kiterjedése: 420 hektár, a teljes terület fokozottan védett.

Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya. A mintegy 2 km hosszú útvonal a Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be.

A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.

A Veresi Tájház az épített örökségvédelmen felül, a település tárgyi emlékeit, használati eszközeit mutatja be. A tájház által szervezett workshopokon a régmúlt hagyományai elevenednek meg. A tájház a település hagyományőrző programjainak helyszíne is.

A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.

A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi megyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke.