Nevezetesség

A tanösvény Zalakarostól nyugatra, Zalamerenyétől pedig délkeletre található a Zalakarosi Parkerdő területén, hossza 1152 méter, interaktív tábláin megismerkedhetünk egyebek mellett az erdő gazdasági és védelmi szerepével, közjóléti feladataival, a Zalakarosi Parkerdőben fellelhető gombákkal és erdei állatokkal, a hangostáblán pedig meghallgathatjuk az egyes madárfajok „énekét”. A tanösvény újdonságai az egyedi tervezésű relaxációs hullámpadok, de találkozhatunk interaktív kockaforgatós padokkal valamint íves ülőhelyekkel. A Csiga-túra tanösvényen szakvezetés kérhető.

A Zalaszántón felépített Béke Sztúpa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. Buddhista békeszentély. A vallás szabályai szerint készült.

A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.

Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.

Állandó kiállítása egy jobbágycsalád háza 1847-ből. Jómódú parasztcsalád életkörülményei, brendezési tárgyak, gazdálkodás eszközei.

A Zempléni Múzeum a szerencsi Rákóczi-várban kapott helyet. A várat a középkori bencés kolostor helyén építtette 1557-ben Némethy Ferenc. A szépen felújított épületegyüttesben több kiállítást is láthatunk a vár és a kistérség történeti emlékeiből.

Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.

Mindenkit szeretettel várunk élőzenés klasszikus, vagy minőségi akusztikus popzenei koncertjeinkre, színházi kamaraelőadásainkra, kulturális és művészeti eseményeinkre, társadalmi programjainkra. Olyan zenebarát összművészeti találkozóhellyé kívánunk válni, amely modern kulisszák között, az interaktív ismeretterjesztést is felvállalva igényes szórakozást nyújt kicsinek és nagynak, nagyszerű zenei és művészeti élményekkel megajándékozva látogatóinkat. Nálunk a hangok tényleg élménnyé válnak, aki szereti a zenét, attól függetlenül, hogy milyen “címkét” akasztunk a műfajokra, annak mindenképp érdemes betérnie hozzánk!

A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.

A Zengő 682 méteres csúcsán, 22 méter magas, acélszerkezetes, vadonatúj, toronyház-magasságú kilátó épült, mely a lombkoronaszint fölött, páratlan körpanorámát nyújt a kirándulóknak. A Zengőn álló új kilátóból tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is láthatjuk.