Nevezetesség

A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.

A várat Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök saját tervei és fantáziája alapján, negyven nyáron át építette. A BORY-VÁR egyszerre családi otthon, műterem, emlékmű és szobrászati kompozíció: tornyok, árkádok, lépcsők és kertek egymásra épülő világa. A hely ma magánmúzeumként fogadja a látogatókat Székesfehérváron, Bory Jenő és Komócsin Ilona műveivel, történeteivel és a hitvesi szeretet kápolnájával.

A kiállítás néprajzi része a bosnyákok viseletét, szőtteseit mutatja be, s egyben betekintést nyújt lakáskultúrájukba.

Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.

A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.

Az 1886-ban épült, az alföldi magyar háztipust képviselő épületben 1886-ban nyílt tájház Bődi István helytörténész kutató kezdeményezésére. A ház külső megjelenésével, berendezésével egy kisparaszti sorban élő, alföldi parasztcsalád élet- és munkakörülményeit reprezentálja.

Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállításokra is sor kerül évente négyszer-ötször, valamint előadói estekre, hangversenyekre és iskolai foglalkozásokra is. Az alapítási céllal összhangban egy teremben a település- és helytörténettel összefüggő régészeti tárgyakat, két helyiségben és az udvari folyosón a térség néprajzi anyagából használati tárgyakat mutat be. Az alagsori kiállító-helyiségekben a Börzsöny gazdag természeti (állat-, növényvilág) anyagából látható korszerűen berendezett színes kiállítás. A kapu alatti bejáróban a helytörténeti vonatkozású kőemlékek láthatók.

Zselic szívében Bőszénfán található a Bőszénfai Szarvasfarm. Különleges programokkal, érdekes látnivalókkal, finom ételekkel várjuk a hozzánk látogatókat.

Méhészetemet 1984 ben alapítottam Budán. Üzletfilozófiám magas minőségő méhészeti termékek termelése kompromisszumok nélkül, emellett törekszem, hogy mézeim terroár jellege megmaradjon. Ebben 240 bio méhcsaládom van segítségemre. Méhészetem virágpor, propolisz, méhpempő termeléssel is foglalkozik.

Budafok-Tétény alatt mintegy 110 km pince- és üregrendszer húzódik. A város leginkább egy ementáli sajthoz hasonlít. 1947-ben háromszáz barlanglakásban még több mint ezer ember élt. Az 1971-ben megnyitott kiállítás Tóth Győzőné egykori otthonát mutatja be eredeti bútoraival és használati tárgyaival. A Barlanglakás Emlékkiállítás 2013 decembere óta a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Kulturális Központ egyik telephelye. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.