Nevezetesség

A város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára.

A Margit-szigeti víztorony kilátóként és kiállítótérként is működik. A budapesti Margitsziget középső részén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett áll. A szecessziós körlépcsőn haladva a nyolcerkélyes kilátó terembe érve Buda és Pest körpanorámája valamint a Dunát átívelő hidak látványa tárul a látogatók elé. 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították. A nyári időszakban belépőjeggyel látogatható.

A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, lombkorona sétány és 15 méter magas kilátó egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe. Különlegessége, hogy földön, vízen és levegőben túrázhatnak a látogatók. Egyedi, új technológiák és interaktív szemléltető eszköz révén mutatja be a természet értékeit, biztosítja a szabadidő élményszerű eltöltését. A tanösvény egy része a holtág nádasán vezet keresztül. Az Erzsébet Ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó (Erzsébet liget): 2015-ben „AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE” pályázaton, tanösvény kategóriában 2. helyezést ért el.

Gyomaendrőd központjában található látogatóközpont egy állandó kiállításnak ad otthont „Az esőcsepptől a Körösig” témában. A kiállítás interaktív táblákkal látványosan mutatja be egy esőcsepp útját a földön, víz felhasználását a háztartásokban, a csatornarendszerek létrejöttének történetét egészen az ókortól napjainkig, a szennyvíz útját és tisztulását, a vízhez köthető betegségeket, az ellenük való védekezést és még sok érdekes témát ölelve fel.

Erkel Ferenc szülőházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát mutatja be az emlékkiállítás. Erkel Ferenc megújult szülőháza, egy modern látogatóbarát múzeum. Az új állandó kiállítás az épület eredeti funkciójára épül. Bemutatja Erkel szülőházának eredeti funkcióit, az iskola és lakóház kettősségét. Az egykori osztálytermében ismét egy 19. századi tanterem kialakítására került sor, míg az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát megjelenítő hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr fogadja a látogatókat. További három helyiségben és egy vetítőteremben pedig közvetlenül Erkel Ferenc munkássága kerül bemutatásra.

Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

A vasúti közlekedés ″aranykorát″ idézi a vasútállomás területén található Mozdony skanzen, ahol három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg az érdeklődők. Celldömölk életében a legnagyobb változást a vasút megjelenése jelentette. A vasúti csomópont megalapozta Celldömölk `vasutas város` hírét és alapjául szolgált a gazdasági fellendülésnek a XIX. század végén, XX. század elején. A szépen rendben tartott parkban kiállított mozdonyok és vagonok egész évben ingyenesen látogathatók.

A komáromi Monostori Erőd a hadtörténelemben mindig kiemelkedő szerepet játszott. Napjainkban a látogatóközpont a történelmi életképeket bemutató kiállítások mellett számos programmal várja az érdeklődőket. Csoportoknak, cégeknek és iskoláknak számos turisztikai csomagot kínálnak. Országos nagyrendezvények, céges családi napok vagy koncertek szervezői szívesen veszik igénybe a Monostori erőd adta kiváló lehetőségeket.