Nevezetesség

Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.

A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.

A magyarság szerves kultúráját valaha együttesen alkotta a népzene, a néptánc, a népmese, de a tárgyi kultúra is. Utóbbinak hivatott közvetítője Zalaegerszegen a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. A 70-es évek végén merült fel a gondolat: kell egy hely, ahol alkotni lehet, mégpedig közösségben. A gondolat, ehhez az időszakhoz kötődően, a fiatalok egy rétegében előretört, a hagyományos népi kultúra - ezen belül is a tárgyi kultúra iránti érdeklődés - s annak megújítására való törekvésben nyilvánult meg, s közösséget teremtett e területen a Fiatal Népművészek Stúdiója megalakításával.

Zalaegerszeg északi részén, a Zala folyótól északra található a Gébárti-tó. A patkó alakú tó két vége bokrokkal, akadókkal teli (0,5-3 méter mély), a tó középső része a gátnál 8-10 méter mély. Parkosított környezete kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a fürdőzők, vízisportot kedvelők, valamint a horgászok számára.

A Sziklatemplomba betérő látogató rácsodálkozhat Isten teremtő művének, s az ember lelki és fizikai erőkifejtésének csodálatos összefonódására. A gazdag történelmi örökséget, a nemzeti, kulturális, vallási, természeti értékeinket mintegy összefogó Sziklatemplom, ha nem is teljes képet, de egy finom metszetet ad arról, ami magyar és keresztény. Bízunk benne, hogy a templom, és az itt szolgálatot teljesítő magyar alapítású Rend, a Pálosok, Pázmány mondása szerint, valóban az ország fejlődésének jelzője, és nem csak jelzője, hanem annak segítője is lesz.

A Gemenci Erdei Vasút hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. Nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad. Az erdei vasút menetrend szerinti járatai Pörbölyről, az Ökoturisztikai Központból indulnak, és Malomtelelőig közlekednek 8 km-es távban. Nyári hétvégeken nem csak dízel mozdonyok, hanem gőzvontatású nosztalgiavonat is járja az árteret.

A salgóbányai Geocsodák Háza a területre jellemző értékek bemutatásán túl, komplex szolgáltató szerepet lát el a térségben. A Novohrad – Nógrád Geopark látogatóközpontját az egykori salgóbányai kaszinó épületének megmentésével alakították ki. A látogatóközpont több mint 30 bejárható túraútvonalat kínál a természet kedvelőinek. A tájékoztató táblákkal ellátott ösvények egyénileg és túravezetővel egyaránt felfedezhetőek. A gyalogos természetjáráson túl lehetőség van kerékpáros túrákra, melyekhez a park területén eszközkölcsönző áll a vendégek rendelkezésére. A pihenőpark területén működő büfé gazdag kínálattal és helyi termelői termékekkel várja a felfrissülni vágyókat, az itt kialakított kilátóból csodás látvány nyílik a hegyvidékre.

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár filiáléja. Változatos kiállításaival és Élménygazdaságával ideális helyszín a tartalmas kikapcsolódáshoz.

A nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló gyűjtemény, mely hosszú évtizedeken át gyarapodott, európai hírű volt. A Gerenday Közösségi Ház és a megépült szabadtéri színpad a Gerenday Arborétum szerves része, így a ház rendezvényei előtt, után, és egyéb alkalmakkor az arborétum sétára, a természet élvezetére, kikapcsolódásra alkalmas, a közönség számára vonzó környezet.

A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.