Nevezetesség

Gólyavédelmi központ nyílt Bodrogkeresztúron, ahol 180 négyzetméteren várja a látogatókat egy interaktív, gólyákról szóló tárlat. A kiállítás a falu egykori zsinagógájának épületében egy időszaki kiállítással, egy foglalkoztató sarokkal és egy elsősorban gólyás mesedarabok előadására megálmodott bábszínházzal várja a látogatókat. A kiállítás udvarán egy madárvédelmi berendezéseket bemutató tanösvény, az épület mögött pedig egy fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktáblát helyeztek el.

A Farkas-erdő északi bejáratától, a Rózsáskerti erdészháztól induló és a banyafákig tartó Gombaismeretei Tanösvény 11 táblája részletesen foglalkozik a gombák és a gombagyűjtés megismertetésével.

Helló Szeged! Bárkit kérdezel róla, hogy szereti-e a túrógombócot, tízből kilenc esetben a válasz: PERSZE! Amikor a kifinomult modern gasztrológia találkozik egy évszázados múlttal büszkélkedő népi étellel, egy olyan különleges fogás születik, ami egyszerre gyönyörködteti a szemet, kényezteti az ízlelőbimbókat és táplálja, erősíti testünket. Egészséges, mennyeien finom és ennyi! Mindegyiket megtalálod Szegeden, a Feketesas utcában.

Egy újjáélesztett mocsárvilág növény- és állatvilága mellett Górés tanya sérült ragadozómadarai is megtekinthetők a volierekben. A tanösvény kultúrtörténeti emléke a Meggyes csárda. Bejárható gyalogosan, kerékpárral.

Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az út-csomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett.

A Gózon Imre Helytörténeti Gyűjtemény. Gózon Imre Szentgyörgyvölgyön volt tanító, jelentős szerepet vállalt Nyugat-Magyarország műemlékeinek megismerésében, felkutatásában, nevéhez fűződik a veleméri román kori templom felfedezése.

A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.

A kiállító helyiségekben jelenleg egy 1999-ben rendezett állandó kiállítás van, amelynek címe: Zala megye római kora, valamint egy kamara-kiállítás a 3 terem nagy központi vitrin-jében: Kereskedelem, amphorák és `terra sigillaták`.

Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.

A kert Magyarország első agrobotanikus kertje, melyben több, mint 1400 hazai és idegenhonos, távoli földrészekről származó növény él, igen jelentős a gazdasági haszonnövények száma. 15 különféle gyűjteménye közül a mérsékeltövi bambuszok, színpompás magnoliák- és vadrózsák az ország legfajgazdagabb kollekciói közé tartoznak. A kert közepén elhelyezkedő Vén Vadkörtefa 2013-ban a magyarországi Év Fája Verseny győztese, illetve 2014-ben az európai Év Fája Verseny ezüstérmese volt! Kertünk 2008 óta természetvédelmi terület!