Hortobágy - hagyományőrzés természetesen!
Hortobágy - hagyományőrzés természetesen!
Górési tanösvény

Európa egyik legnagyobb füves pusztája, a Hortobágy valamikor nyílt árterek, mocsarak, löszös és szikes puszták, gyepek és erdők mozaikja volt. A Hortobágy az Ős-Sajó és Ős-Hernád egykori hordalékkúpján kialakult, az utolsó eljegesedés óta folyamatosan pusztuló felszínű, a környező területeknél alacsonyabban fekvő terület. A tájat elsősorban a Tisza és mellékfolyóinak mederáthelyeződései és áradásai, a nagytestű növényevő állatok legelése és az erdőket, pusztákat időnként meg-megfutó tüzek formálták.

KAPCSOLATFELVÉTEL, ELÉRHETŐSÉGEK

Az Egyek-pusztakócsi mocsárvilág valaha közel tízezer hektáron terült el, Ohat - Egyek - Tiszafüred határában. Az észak-déli irányban hosszan elnyúló, árvízjárta ősi mocsarak természetes víztárolóként fogadták be a tiszai áradások hatalmas víztömegét, s fokozatosan eresztették le a vizet a Hortobágy déli mocsarain, a Zádor folyón és a Körös-Berettyó vízrendszeren keresztül vissza a Tiszába. A terület domborzata sokkal változatosabb, mint a mocsárvilágtól keletre elterülő Hortobágyé.
A felszínformák mindenütt magukon viselik a folyóvíz munkájának nyomait. A Kis-Jusztus mocsár hosszan elnyúló medencéjében például könnyű felismerni a Tisza vagy egykori mellékfolyójának medrét, amit keletről több méteres szintkülönbséggel egy hát, a régi vízfolyás övzátonya szegélyez. A mocsármedrek legmélyebb (1–2 m mély) részeit állandóan víz borítja, és sokfelé találhatók időszakosan vízzel borított, mocsaras jellegű rétek.
A XIX. század derekának folyószabályozásai következtében az áradások elmaradtak, s a valamikori gazdag mocsárvilág a töredékére zsugorodott. Ez párosult a nagyüzemi mezőgazdaság élővilág romboló hatásával, a megmaradt vízgyűjtő terület feldarabolásával.
A mocsárrendszer maradványainak megmentése, illetve feltámasztása a megalakuló Hortobágyi Nemzeti Park egyik első és sürgető feladata lett. Az Egyek-pusztakócsi mocsárrendszer (részei a Fekete-rét, Kis-Jusztus, Meggyes-lapos, Hagymás-lapos, Csattag, Bőgő-lapos)   legmélyebb medencéjét, a Fekete-rétet egy feltöltő csatornával látták el. Az árasztóvíz a Nyugati-főcsatornából érkezik, ami végső soron a Tiszából indul ki. Néhány évvel később megépült a lecsapolócsatorna is, így már a vízszintszabályozás is megvalósulhatott. A program beindulása után egy évtizeddel a Kis-Jusztus mocsarat is sikerült ráfűzni erre a csatornára, amely dél felé a Sáros-érbe torkollva a a Kunkápolnási mocsarak felé folyik tovább. 1996-ban egy nagyszabású beruházásnak köszönhetően a többi mocsár vízutánpótlása is megoldódott. Az így kialakított egységes rendszer lehetővé teszi, hogy a vízszint ingadoztatásával, egyes mocsárágak időnkénti kiszárításával a Tisza szabályozás előtti vízjárását utánozzuk.
A madarak hamar birtokukba vették a régi-új élőhelyeket, s így a mocsár újra valóságos vízimadár-paradicsommá válhatott, központi helyet szerezve ezzel a tavaszi-őszi vonulásban.
A terület 1979 óta vízimadarak és a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény értelmében nemzetközi védettséget is élvez.
A Fekete-rét több, mint 30 évvel ezelőtt megkezdett mocsár-rekonstrukciós munkálatait 2013-ban Európai Uniós forrásból továbbfejlesztettük. A meglévő 4 hektáros belső tó nyugati és dél-nyugati oldalán szabálytalan lefutású új mederél került kialakításra, megnövelve így a terület kiterjedését és mozaikosságát. A halállomány áttelelésének biztosításához mélyebb halágyakat hoztunk létre. A területet bemutató tanösvény szintén a Környezet és Energia Operatív programból valósult meg.

A Górési tanösvény megállóhelyei

1.
A tanösvény kiinduló állomása a 33-as út nagyiváni elágazásánál álló Kaparó-csárdával szemközti parkoló.A csárda a „kaparó” nevet onnan kapta, hogy eredetileg útkaparóháznak létesült, melynek lakója, az útpadka tisztító munkás a gránitkockák közeiből eltávozott homokot-földet töltötte vissza speciális eszközeivel. Ilyen „szolgálati” lakás több is épült az 1930-as években, amikor a 33-as út létesült. A Hortobágyi Nemzeti Park területén a mai napig állnak még – jelentős átépítés után – a szálkahalmi őrház és a Pásztortanya Vendégfogadó épületei. A gránitköves út leaszfaltozása után a nagyiváni leágazás melletti kaparóházat csárdává alakították, amely 2012 óta megújulva várja látogatóit.

2.
A tanösvény első érdekessége a parkolóból azonnal látható Tisza által épített homokhát, ahol a 80-as évek végéig történő homokkitermelés meredek falat hagyott a partifecskék és gyurgyalagok számára. A természetvédelem fontos feladata, hogy ezt a fontos fészkelőhelyet megtartsa a meredek partfal fenntartásával.

A terület legmagasabb térszínein valamikor kiterjedt löszpusztagyepek voltak, amelyek a legjobb termőképességű, réti csernozjom talajokon alakultak ki. Nem véletlen, hogy az egykori gyepeket ezeken a hátakon törték fel legkorábban. A XIX. század közepén szinte minden magasabb hátat szántóként műveltek már. A löszpusztagyepek hazánk egyik legritkább és legjobban károsodott élőhelytípusa, nemcsak a Hortobágy térségében, hanem az egész magyar Alföldön.
Az Európai Unió LIFE-Nature programja keretében 2004 és 2008 között a legfontosabb természetvédelmi beavatkozás a szántóterületek visszagyepesítése, azaz a gyeprekonstrukció volt, összesen 760 hektáron.
A gyeprekonstrukció során az alapvető, ún. vázfajok – veresnadrág csenkesz, barázdált csenkesz, keskenylevelű réti perje, árva rozsnok magjainak meghatározott arányú keveréke lett elvetve a megfelelő talajelőkészítést követően, szeptember elejétől október elejéig, mert a vetett magvak csírázásához és kezdeti megerősödéséhez idő-járás szempontjából ez az időszak a legkedvezőbb.

A rekonstruált gyepek további kedvező irányú fejlődésének biztosítására gondoskodni kell a felhalmozódó nagy mennyiségű holt anyag (avar) eltávolításáról és a ritkább kétszikű fajok mint pl. a macskahere betelepedésének elősegítéséről. Mindezek érdekében a rekonstruált gyepeken a második, harmadik évtől elsősorban legeltetést, illetve ahol ez nem lehetséges, kaszálást kell végezni. A legeltetés az ízeltlábú közösségek fejlődését is elősegíti.

3.
A parkolótól balra indulva kis kitérőt tehetünk a hosszan elnyúló Kis-Jusztus mocsár déli végéhez.
Erre a kitérőre akkor érdemes kb. fél órát szánni, ha a mederben víz van, mert ez esetben figyelhetünk meg többféle madarat.
A Kis-Jusztus nevében egy máig is meglévő, tiszafüredi származású család neve rejlik, melynek eredeti formája a Jusztusz.
Az észak felé fokozatosan keskenyedő mocsárrét változatos nedvességigényű növénytársulások mozaikja, a korábbi folyó-medrekben kialakult ideiglenes vízállású laposok sorának tagja. Nyár elejére a terület általában kiszárad, újra a legelő jószágok vehetik birtokukba. A legeltetés során az állatok a füvet rövidre rágják, megtrágyázzák. A tavaszi áradások alkalmával a sekély tápanyagban gazdag vizek gyorsan felmelegednek, bennük az alsóbbrendű állatok tömegei elszaporodnak kiadós táplálékot nyújtva a Hortobágy jellegzetes madarainak. Gyakorta láthatók itt nagy kócsagok, récefélék, nyári ludak, bíbicek, cankók. A mocsárrétek szegélyzónájában, amennyiben intenzívebben legeltetik, a kopár partú szakaszokon gulipánok, gólyatöcsök költhetnek.

4.
A Kis-jusztusi kitérő után a Górés-tanya felé folytatjuk utunkat, mely Kócsújfalutól kb. 4 km-re található. A földúton (mely szárazság idején poros, de kis esőzést követően már emberpróbálóan sárossá válik – jellegzetes hortobágyi élmény) elindulva először elhaladunk a jobb kéz felé eső Nagy-halom mellett. Az elmondások szerint, valamikor a halom közelében tanya állott, melynek emlékét ma már csak egy kiszáradt fa őrzi. Korábban a halmot, más néven kurgánt a környező területekkel együtt szántották, a visszagyepesítésnek köszönhetően újra megtalálható rajta a védett macskahere, a taréjos búzafű, az osztrák zsálya.
A halmot elhagyva, bal kéz felé a Fekete-rét nádasa mellett haladunk egészen a Górés-tanyáig. Jobbról a magasabb hátakon a LIFE projekt keretében újragyepesített szántók kísérik utunkat. A rekonstruált gyepek számos értékes madárfajnak (pl. kék vércse, vörös vércse, egerészölyv, gyurgyalag, kis őrgébics, szalakóta) biztosítanak táplálkozóterületet.
Néhol mindkét oldalon padkás, vakszikes legelők húzódnak. A legkopárabb foltokon a Hortobágyra jellemző libatopféle, a bárányparéj él. A magasabb, szárazabb padka-tetőkön jelenik meg a cickafarkfüves szikes puszta, ahol keverednek a löszpusztákra és a valódi szikes pusztákra jellemző fajok. Jellemző itt a sárga virágú sziki pozdor, a névadó pusztai cickafark, az apró termetű herefélék, de ott vannak a kifejezetten sótűrő növények is, mint a villás boglárka, réti fajként a réti peremizs.
A gyepszint fő fűfaja azonban a veresnadrág csenkesz, amelynek jellegzetes színeváltozásai öltöztetik a pusztát.
Ürmös sziki legelők általában a cickafarkos pusztáknál kissé alacsonyabban, de a vakszik vagy a rétek fölött találhatók. Itt is a veresnadrág csenkesz a domináns fűféle, hozzá társul a sziki üröm. Jellegzetes fajai a sziki buvákfű, mezei fátyolvirág,  a sziki madárhúr.
Az ürmös, ritkábban a cickafarkos legelők alatt többnyire padka húzódik, melynek alsó széle és a rétek, mocsarak között kopárabb növényzet van. Magasabb fekvésben a már említett bárányparéj uralta vakszik van, híres gyógynövénye a székfű vagy kamilla. Mélyebb fekvésben, tartósabb tavaszi vízborítású helyeken újra egy fűféle uralkodik, ez a sziki mézpázsit, a szikfok növénytársulásának névadója.
A szikfok alatt kezdődik a sziki rétek világa. A mélyebb mocsarakat, és a tippanoshernyópázsitos mocsárréteket a még magasabb és szárazabb talajszinteken a sziki rétek veszik körül, ahol a réti ecsetpázsit és az itt nem gyomként viselkedő közönséges tarack-búza az uralkodó fűféle. A kétszikűek közül a szikesekre jellemző sziki kányafű, sóvirág jellemző, de ezeken kívül a mocsárrétek általános elterjedésű növényfajai is megtalálhatók. Színes virágaival akár egy-egy évszak képét is meghatározza a lila virágú vesszős füzény vagy a halványabb rózsaszín, védett kisfészkű aszat, bár ez inkább a mélyebb fekvésű zsombékosokat kedveli. A közönséges lizinka, a bordós virágú fekete nadálytő vagy ősszel a kékeslila sziki őszirózsa ugyancsak inkább a mélyebb rétekre, mocsárrétekre jellemző. A sziki rétek képeznek átmenetet a száraz füves puszták felé. Nyár derekára szinte mindig kiszáradnak, de gyakran már tavasszal is víztelenek.
Mélyebb fekvéssel járó tartósabb vízborítást és közepesen szikes viszonyokat jeleznek a fehér tippan állományai. A hernyópázsit már erősebben szikesedett talajt jelez. Mindkét változat erősen zsombékol. Vízborításuk tartósabb, gyakran őszig, sőt, egész évben kitart a zsombékok között. Kísérő fajként gyakori a sóvirág, a sziki libatop, általában sok a szikesekre jellemző faj.
A Górés-tanya felé közeledve, bal oldalon a Fekete-rét mocsár nagy részét nádas borítja, melybe keskeny- és széleslevelű gyékény, kötőkáka és tavikáka állományai vegyülnek. Az Egyek-pusztakócsi mocsarak területén még az 1990-es években is viszonylag sok helyen előfordult védett ürge, de kis kiterjedésű, zárvány gyepfoltokra szorítkozott már akkor is elterjedési területük. Mára azonban sajnos eltűntek. A LIFE projekt hatására létrejött új, nagy kiterjedésű gyepterületek talajadottságaik miatt jó ürge élőhelynek tekinthetőek. A KEOP projekt keretében 2013-ban a területről kipusztult és a löszgyepek szempontjából kulcsszereplő ürge visszatelepítését végeztük el a Nyíregyházi-halom közelében kihelyezett, ún. citelláriumokba („ürgetartó”-k).

5.
A Górési természetvédelmi mentőhely (madárrepatriáló telep) új madárházait megközelítőleg egy óra elteltével érjük el a Górés-tanya mellett. A XX. század első felében épült épületben eredetileg tanyasi iskola működött, amíg a környéket lakott tanyák sokasága népesítette be. Górés-tanya eredeti neve nagy valószínűséggel Filagóriás volt, csakúgy mint a tanya szomszédságában levő Filagória-halom.
A 2013-ban KEOP forrásból megújult madárház és gólyateleltető a HNPI madármentőhelyére beérkező sérült madarak – főként ragadozók és gólyák - gondozásához biztosít megfelelő, biztonságos körülményeket, az in-situ fajvédelmi programok kiegészítéseként.
A mentőhelyre beérkezett egyedeket szakszerű gondozást követően, lehetőség szerint, visszahelyezzük eredeti élőhelyükre. Azon egyedek, melyek különleges tudományos értéket képviselnek, de nem engedhetőek szabadon, a telepen maradnak, segítséget jelentve további kutatásokhoz.
A madárház körül szabadon sétáló gólyák részére több mesterséges építésű gólyafészek is készült. Az elvonulni nem képes gólyák a gólyateleltető kifutójában vészelik át a hideg időt és a következő évben csatlakozhatnak egészséges társaikhoz. A madárházzal szemközt található galambdúcban kedvükre szaporodó parlagi galambok a már kirepült, de még a telep környékén mozgó erősebb testalkatú ragadozómadarak zsákmányszerzését hivatottak segíteni.
Amennyiben sérült madarat talál kérjük jelentse a HNPI Természetvédelmi Őrszolgálata számára.
Említésre méltóak még a Górés-tanya juhhodályai, hagyományos kialakítású tyúkólja és a mellette bókoló gémeskút.

6.
A tanya mellett található Filagória-halom védett, csakúgy mint Magyarországon minden kunhalom. A téma szakértői szerint a térségben a kunhalmok sűrűsége világszerte egyedülállóan magas. A nemzeti park igazgatóság kiemelt feladata, hogy a vagyonkezelésében lévő kunhalmokat eredeti formájukban, lehetőség szerint értékes növényzetükkel, állatvilágukkal és megfelelő tájképi környezetben tartsa fenn. Ennek érdekében aktív természetvédelmi kezelés révén invazív gyomfajoktól, például ördögcérnától való mentesítést követően gyeptelepítést, a löszgyepekre jellemző kétszíkű karakterfajok pl. macskahere, törpemandula betelepítését valósítottuk meg. A löszgyepek értékes fűfaja a taréjos búzafű is megtalálható a halmon.
A Filagória-halom viszonylag meredek falu és magas halom, másnéven kurgán. Nem telephely eredetű, mint a tell-halmok, hanem régen itt élt nomád kultúrák temetkezési halma (bár a tetején palánkvár nyomait találták meg, ami utólagos föld-várerődítésre utal). A legősibb kurgánok a rézkor végéről származnak (közel hatezer évesek), a többség ennél fiatalabb. Közös jellemzőjük, hogy az elhunyt vezető tisztségű személyt, akinek a tiszteletére állították, gödörsírba temették, majd halmot emeltek a sírhely fölé. Általában utólag többször is beletemettek ezekbe a kurgánokba, a későbbi évszázadokban szinte kivétel nélkül kisebb-nagyobb mértékben kifosztották őket. A Filagória-halom egyike a környék legmagasabb kurgánjainak. A Górés-tanya bejárására érdemes 30-60 percet szánni, igény esetén szakvezetést kérni a HNPI információs helyein.

7.
A közepes túrát választva Górés-tanyát nyugat felé elhagyva a fűzfákkal (pl. fehér fűz) övezett csatornaparti gáton érjük el a Fekete-rét tanösvény kiinduló állomását. A tanösvény első szakaszán a csónakút mentén haladva, a fűzfákon bakcsó csapatok figyelhetők meg. Rövid sétával érhető el a Fekete-rét nyíltvizes része.
A jellemzően változó vízszintű terület hosszú távú fenntartása érdekében a korábbi szabályos kiképzésű belső tó bővítése valósult meg 2012-ben. Így egy 9 ha kiterjedésű, változatos mederformájú, zömében nyíltvizes-hínáras élőhelyet alakítottunk ki, amely kis vízszinten is biztosítja a mocsár halállományának (pl. vörösszárnyú keszeg, compó, csuka) biztonságos áttelelését. A mocsár az átvonuló vízimadár tömegek (elsősorban darvak, vadludak) számára megfelelő kiterjedésű, nyugodt éjszakázó helyet is nyújt. A Fekete-réti tápcsatorna felett át-ívelő hídon átérve pallóútról tekinthetjük meg a mocsár változatos élővilágát. Az úszóhínár gazdag vegetációjában jelenik meg tömegesen a rucaöröm, illetve az Európa-szerte szintén ritka sulyom. Érdekes még a sárga virágú rovaremésztő növény a közönséges rence, a fehérlő viziboglárka, a békalencse, a kolokán, a békatutaj, a tündérfátyol, a vízitök és a fehér tündérrózsa is.
A nyílt víztől magas falával élesen különül el a nádas, ahol a nád mellett a keskenylevelű gyékény, a sziki káka, zsióka alkot szinte áthatolhatatlan zöld sűrűséget, melyet csak a virágkáka rózsaszín és a mocsári nőszirom sárga virágai törnek meg. Gyakori a vízi hídőr, az ágas békabuzogány, megritkult viszont a nyílfű. A nádasok kifelé haladva sokszor zsombékosok nélkül mennek át mocsárrétekbe.
A pallóút végén a kilátótoronyból nyerhet a figyelmes megfigyelő bepillantást a mocsárvilág hétköznapjaiba. A vízi madarak közül első-sorban gém-féléket, vadludakat (nyári lúd), récefajokat lehet megfigyelni kellő vízborítás esetén. A száraz ún. beülő fákon bakcsók, kárókatonák, varjak gyülekeznek. A mesterséges szigeteken dankasirályok, szerkők tanyáznak.
A tanösvény mentén tömegesen fordulnak elő a különböző kétéltű fajok (vöröshasú unka, zöld varangy, valamint a színezetét és mintázatát tekintve rendkívül változatos kecskebéka).
A hüllők közül vízisiklóval és mocsári teknőssel  találkozhat a szerencsés látogató. Az emlősök közül említést érdemel a vidra, melynek inkább csak csak a nyomát láthatjuk. A mocsarakban előszeretettel táplálkoznak a vaddisznók. A szikes mocsarak rengeteg rovarnak nyújtanak tenyészési lehetőséget. A növényzetben gazdag mocsaras vizekben fejlődik a négyfoltos szitakötő, a mocsári szitakötő, a lápi acsa és az óriás szitakötő. A sekélyvizű mocsarak tömegállatai a tócsaszitakötők, a nagyobb nyílt víztükörhöz ragaszkodik a piros szemű fürge légivadász. A szitakötők lárvái mellett a vizek fontos ragadozói a csíkbogarak és a vízipoloskák. 
A Fekete-rét tanösvény bejárására érdemes legalább egy órát tervezni.

8.
A Górés-tanyára visszaérkezve, északkelet felé indulva a széles dűlőúton pár száz méter megtétele után csatlakozunk a Sóúthoz. A kelet-nyugati irányú Sóúton szállították az erdélyi bányákból származó sót. A rakományt először a Tiszán tutajokon úsztatták Tiszafüredig, majd az ottani kirakodóállomásról szekereken vitték tovább kelet felé – többek közt Debrecenbe – ezt az igen értékes ásványi anyagot. A mai 33-as út megépítése előtt, annak elődjeként a maga korában része volt a Budapest és Debrecen közötti egyik legfőbb útnak. Két oldalát fasor kíséri, mely a Hortobágy területén jellemzően behurcolt fafajokból, többnyire akácból áll. Ezek a fasorok a puszta ritka, de jellegzetes fészkelő madárfajainak, mint pl. szalakóta, kis őrgébics, kék vércse kínál fészkelőhelyet.  A Sóúton kelet felé haladva gyalogosan kb. 40 perc alatt érünk a „három megye határon állott” Meggyes-halomhoz és mellette a híres Meggyes csárdához, amely a 17. század utolsó évtizedeiben épült. A jelenlegi épületet a korábbi leégése után 1760-1770 között építtette Tiszafüred város tanácsa. Amikor az 1880-as években a vasútra, más közutakra átterelődött forgalom miatt már hasznot nem hozott, a város eladta. Később, 1902-ben, kétezer koronáért Czinege János számadó vásárolta meg. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alapítása után egyik legfontosabb feladatának tekintette a Meggyes csárda megmentését. 1975-ben felújította és múzeummá alakította.

A század elejétől, a Hortobágy turisztikai felfedezésével együtt viszont, a legendásan gazdag vadlibaterítékek igézetében, hazai és külhoni vadászok jelentek meg a pusztán. Benépesült a Meggyes csárda is vendégekkel. A rendszeres vendégek persze továbbra is a környéki legelők pásztorai voltak. Ők inkább éjjel látogatták a csárdát, amikor a jószág lepihent és nyugodtan rábízhatták őket a bojtárokra. A csárdához kevés betyártörténet kötődik, hiszen a Meggyes csárda a füredi, ohati lovas és az egyeki gyalogos csendőrjárőrök éjszakai találkozóhelye volt.
A csárdamúzeum három helyiségének kialakítása és a belső berendezése a Meggyes csárda századfordulós életét és hangulatát idézi fel. A pitvarban, s szabadkémény alatt a körbejárható középpadkán tüzeltek, a szolgavasra akasztott bogrács alatt árvaganéval (száraz tehéntrágyával) raktak tüzet. Innen fűtötték a szoba és az ivó kemencéit is. A szoba a csárdásék lakó-szobáját mutatja be. A szekrény még hiányzott, azt a komód és a láda pótolta. Az ivóban a kármentő, a kecskelábú asztal és a lóca még a régi Meggyesre emlékezik, azt szolgálta. A pincében régen mindig csapra vert hordó állt. A bort a tiszafüredi kocsmárostól hetente szekereztették ki. A 20-as években a csárda egyheti borfogyasztása 70-100 liter volt. A választék ekkor bővült az üveges sörökkel. A fogason függő szűr, kalap, pásztorkészségek, a kármentőre akasztott kulacs a csárda egykori vendégeit, a pásztorokat és parasztembereket idézik.

2018.01.01 - 2018.12.31

Találatok száma: 25
Szafari túra 2018. Esti vadasparki látogatás szafari autóval és szakvezető kíséretével a Hortobágyon

Szafari túra 2018. Esti vadasparki látogatás szafari autóval és szakvezető kíséretével a Hortobágyon

A vadaspark csak szervezett formában látogatható, a Hortobágy központjában, a Kilenclyukú híd lábánál található Pásztormúzeumtól induló terepjáróval. A Hortobágyi Nemzeti Park természeti adottságaira ...

2018. augusztus 17 - 18.

Hortobágyi Nemzeti Park programok 2018

Hortobágyi Nemzeti Park programok 2018

Naplemente szafari a Hortobágyi Vadasparkban

Változatos programok a Hortobágyi Nemzeti Park szervezésében, melyre várnak minden érdeklődőt.

2018. augusztus 17 - 18.

Hortobágyi Vadaspark programok 2018

Hortobágyi Vadaspark programok 2018

Naplemente szafari a Hortobágyi Vadasparkban

A Vadaspark lakói között láthatók az ember megjelenése előtt ezen a tájon élő, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorított állatfajok, mint például: farkas, sakál, vadló, keselyű, ...

2018. augusztus 17 - 18.

Hagyományőrző kézműves foglalkozások a Hortobágyi Kézműves Udvarban

Hagyományőrző kézműves foglalkozások a Hortobágyi Kézműves Udvarban

A Hortobágyi Kézművesudvar 12 látványműhelyében 11-féle, e tájra jellemző mesterség képviselőinek ad bemutatkozási lehetőséget. A bőrös-szíjgyártó, viseletvarró, riselő, sajtkészítő, nemezes, szövő, ...

2018. augusztus 18 - 20.

Állatkertek Éjszakája Hortobágy 2018

Állatkertek Éjszakája Hortobágy 2018

ÉjszakáZOO – Állatkertek éjszakája a Hortobágyon: a hortobágyi állatbemutató helyek közös programmal várják a látogatókat. A helyszínek között a vendégeket szafaribusz szállítja és a program ...

2018. augusztus 25.

Hortobágyi-halastó programok 2018

Hortobágyi-halastó programok 2018

Madarásztúra Hortobágy-Halastón

A Hortobágyi-halastó teljes területe a Hortobágyi Nemzeti Park területéhez tartozik, a Világörökség része. A Hortobágy-halastavi tanösvényt végigjárva a látogatók a hortobágyi halastavak és nyílt vizű ...

2018. augusztus 26.

Hortobágy csónakázás

Hortobágy csónakázás

Tekintse meg a Hortobágy folyó nyújtotta szépségeket! A program része egy halásztanya valamint népi halászeszközök használat közbeni bemutatása is.

2018.04.15. - 09.15.

Kulturális Örökség Napjai Hortobágy 2018

Kulturális Örökség Napjai Hortobágy 2018

Ezen a napon a hortobágyi kiállító- és bemutatóhelyek kedvezményes belépővel látogathatóak. Hortobágyi Kézművesudvarban – ingyenes kézműves foglalkozások, népi játékok várják az érdeklődőket.

2018. szeptember 16 - 17.

Őszi túra, gyalogos kirándulás a Hortobágyon

Őszi túra, gyalogos kirándulás a Hortobágyon

A Hortobágy folyó mentén haladó gyalogtúra során számos növényfaj figyelhető meg. Találkozhatunk a réti őszirózsa, sziki őszirózsa, sziki kocsord, magyar sóvirág, réti füzény, kisfészkű aszat egyes ...

2018. szeptember 22.

Daruünnep 2018. Vezetett túrák és darufesztivál

Daruünnep 2018. Vezetett túrák és darufesztivál

Vezetett túrák a darvak nyomában

A daru a Hortobágyi Nemzeti Park jelképe, a híres daruvonulás pedig az őszi naplementék legvonzóbb természeti eseménye, a Hortobágy egyik leglátványosabb madármozgalma.

2018. szeptember 29 - 30.

1 2 3   


Találatok száma: 1
Szállásfoglalás, ajánlatkérés közvetlenül a szálláshelyek elérhetőségein!

Fecskeház Erdei Iskola és Ifjúsági Szállás

Fecskeház Erdei Iskola és Ifjúsági Szállás

A hortobágyi erdei iskola ideális kiindulópontként szolgál a puszta megismeréséhez. Az épület, amely kényelmes, tiszta szobáival, nagy parkjával, az ide szervezhető programokkal több napos ...




Találatok száma: 1
Asztalfoglalás, bejelentkezés közvetlenül a vendéglátóhelyek elérhetőségein!

Hortobágyi Csárda

Hortobágyi Csárda

Több mint 300 éve várja az utazókat az egykori sóút mellett, a Kilenclyukú híd tövében ez a gyönyörű, nemrégiben felújított műemléképület, mely a világörökség részét is képezi. Történetét, a vándorok ...




Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Górési tanösvény
© 2007-2018 PROGRAMTURIZMUS - Magyar TourMix Kft.
Gemius
Interticket