Nevezetesség

A bugaci kiállítóhely 1975-ben épült Kerényi József alföldi szárazmalmokat idéző tervei alapján. A pusztában szabadon álló épület ma már értékes építészeti emléknek tekinthető, tükrözi a 70-es évek építészeti vonulatát és a táj emblematikus épületévé vált.

A legenda szerint a templomot maga Szent István király építette Imre fia emlékére. Ha Szent Imre halálának csillagászati napján, szeptember 7.-én elzarándokol ide, akkor a késő délutáni órákban egy érdekes fényjelenségre lehet figyelmes.

A Puszta Kapuja Információs Központ Bugacon található, a Karikás Csárdával szemben. Nevéhez híven valóban a bugaci puszta kapuja, innen lehet eljutni a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb, és domborzatát tekintve is legváltozatosabb részére, Bócsa-Bugac buckavilágába.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) beruházásaként épült bemutatóhely üzemeltetését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) végzi. A Sándorfalva felöl megközelíthető látogatóközpont ökoturisztikai és oktatási programok, madarász táborok és kutatási feladatok helyszíne lesz.

A Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház a város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára.

Kiskun Emlékhelyen, Szank vezér egykori szálla. E történeti emlékpark a középkorban, a 13. század közepén Magyarországra költözött keleti eredetű népnek, a kunoknak állít emléket. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba.

Kulturális helyszínünk elsősorban a Trianon 100 történeti kiállítás otthona, melynek célja a nemzeti összetartozás érzésének erősítése leendő látogatóink körében. Célunk, a trianoni trauma feldolgozásának elősegítése, ugyanakkor tárgyilagosan szeretnénk minél több szemszögből bemutatni a kiváltó okokat, és természetesen a következményeket is. Az épület kertjében bemutatásra kerül továbbá az ország egyik legnagyobb multú iparvállalatának, az egykori Weiss Manfréd Műveknek (WM Művek) a két világháború közötti története is röviden.

Az újhartyáni tájházat, helytörténeti gyűjteményt Újhartyán község Önkormányzata 2011. szeptemberében a Kulturális Örökség napja keretében nyitotta meg. Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi.

Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.

Budapest egyik jelképe a Duna-parti panorámát meghatározó, jellegzetes kupolájáról messziről felismerhető Budavári Palota. A palota legmagasabb pontjáról, a Magyar Nemzeti Galéria kupolájából gyönyörű panoráma nyílik a városra. A kupola az állandó kiállításokra szóló belépőjeggyel, az időjárás függvényében nyitvatartási időben tekinthető meg.