Nevezetesség

A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.

A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó a Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínálja. A nemrég felújított, 1939-ben épült Julianus-kilátóból páratlan kilátást élvezhetünk a Dunakanyarra, a környező hegyekre, a visegrádi fellegvárra. Tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik.

A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Kőszeg várának első említése 802-ből származik. Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget.

Veszprém látványossága a különleges kilátó, amelyet Jutas vitézről neveztek el. A 6,15 m magas kilátóból északnyugattól délkeletig a Bakony vonulatát látni, déli irányból pedig az Aranyos-völgy, háttérben a város és a Veszprémi Vár páratlan sziluettjével. A kilátó egyedi formája nem véletlen, mert szerkezete és arányai a természet és a matematika törvényszerűségének Fibonacci sorozatokkal illusztrált kapcsolatát hirdetik. A növekedést jelképező, csiga alakú algoritmikus-spirál alaprajzból és az erre állított, megdöntött palástból áll. A kilátó mellett futópálya, tanösvény, tájékoztató tábla és pihenőhelyek találhatók.

A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.

A Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méteres magasságban található a Kaán Károly-kilátó, melynek legfelső emeletéről teljes körpanoráma tárul Budapestre. A kilátót 2016-ban újították fel.

Somogy megye legfiatalabb városában, Kadarkúton található az az 1700 négyszögölnyi terület, ahol több mint 320 fajta örökzöld, 360 fajta évelő növényt, 220 fajta cserjét, 77 – féle sziklakerti hagymás növényt, 22 – féle télálló kaktuszt, 15 fajta díszfát és több mint 15 fajta mediterrán növényt tart számon Szabadkai Tibor gyűjtő. A ritkaságokra vágyó természetbarát itt láthatja az ország hat darab mamutfenyője közül az egyiket, de lehet itt óriástobozú fenyőt, szecsuáni mamutfenyőt látni.

Kakasdon a Faluházat Makovecz Imre tervezte. A település művelődési házaként működik. A Faluház épületegyüttesében található a Tájház is, ahol svábszoba és székelyszoba került berendezésre számos korhű eszközzel.

Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.

A KalandBirodalom egy szabadidőközpont játékokkal, interaktív kiállítással, mackó szobával, szabadulószobával és kilátóval.