Nevezetesség

A Kámoni Arborétum Szombathely város északi részén, részben Kámon, részben Herény városrész területén fekszik. Éghajlatára kedvező a területén átfolyó Gyöngyös patak és a Kerka árok hatása, melyet felhasználva létesítették a tórendszert, ami esztétikailag szép és párás környezetet biztosít a növények számára.

Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.

Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu, Tápiósüly és Tápiósáp történetét. Erről bizonyosodhat meg a a több mint kilencszáz darabos gyűjtemény látogatója. A Helytörténeti gyűjtemény Kapás József nevét viseli, aki áldozatos munkájával nagymértékben hozzájárult a település hagyományainak megőrzéséhez.

Az emlékház Káplár Miklósra, a Hortobágy festőjére emlékezik. Állandó kiállítása Káplár Miklós festészetét és pásztorképeit mutatja be.

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

A Kaposújlaki repülőtér Kaposvár központjától 5 kilométerre északnyugatra fekszik. Elsősorban sport célokra használják. Elérhető program a vitorlázó valamint motoros repülés, repülés oktatás, sétarepülés motoros vagy vitorlázó repülőgéppel, tandemugrás.

A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.

A püspökladányi születésű Karacs Ferenc közkedvelt térkép- és rézmetsző illusztrátor volt Budapesten. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959-ben, majd 1978-ban ünnepélyes keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatták.

A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.

Karcagon, a Karcagi Parkerdőben létesült hazánk egyik lombkorona sétánya, amelyen végighaladva magasabb szinten szemlélhető az erdő élővilága, az erdő állományalkotó fáinak formája, elhelyezkedése. Az egész évben ingyenesen látogatható, az erdő megismerését segítő sétány 40 interaktív állomáson keresztül, a legmodernebb eszközökkel mutatja be az erdő élővilágát, a környék helytörténetét, tájtörténetét.