Nevezetesség

A Celldömölk-Izsákfai Parkerdőben található az Erdő tanösvény, mely 1300 m hosszú és összesen 11 állomáson igyekszik minél több tudást átadni az erdőről. A sárga festést követően járhatják végig a Tanösvényt az érdeklődők.

Pilisszentiván mellett, a térképeken ma Vadász-rétként feltüntetett terület hagyományos neve Jági-rét volt, melyet a településen élő német lakosság használt.

A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.

A jáki templom alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa. A templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Az építés 1256-ig tartott, három szakaszban. Stílusa alapvetően román, de már megjelennek a gótikus elemek is. Fellelhető a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, normann hatás, valamint a burgundi, a bambergi dóm kőfaragók hatása is.

Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.

Szegváron a szépen felújított műemléki épületben, a gróf Károlyi család építtette ún. ispánházban nyert elhelyezést a Falumúzeum, ahol a település helytörténetét, néprajzát és régészeti emlékeit feldolgozó kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók.

A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.

A kilenc és fél méter magas Jánkahegyi-kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején, Zalaegerszeg Kertváros feletti Jánkahegyen. Egész évben ingyenesen látogatható a kilátó. A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra. A csodálatos panorámájú Jánkahegyen a kilátó mellett, haranglábat, kápolnát (Szent Antalnak ajánlott) is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.

A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.

Az Erzsébet-kilátó Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen található. A libegő felső állomásától könnyen elérhető. A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik. A kilátó egyik leghíresebb látogatója Erzsébet királyné Sissi volt, róla kapta a nevét.